Kárpátalján az egyházak nem tudják iratokkal segíteni az egyszerűsített honosítást

Kárpátalján a magyar történelmi egyházak nem tudnak igazolásokat kiadni a magyar állampolgárságot igénylő híveik számára, mert nem kapták vissza a szovjet hatóságok által a második világháború után elkobzott anyakönyveiket.

A honosítás szempontjából fontos kérdés, hogy a történelmi magyar egyházak tudják-e a felmenők magyar állampolgárságát igazoló, az 1920 előtti és az 1938–1944 közötti időszakból származó okiratokkal segíteni azokat a híveiket, akik a jövő év elejétől egyszerűsített eljárás keretében szeretnék felvenni a magyar állampolgárságot.

Ezzel kapcsolatban Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke elmondta: nagyon ritka eset, hogy a gyülekezetekben megmaradtak az anyakönyvek, mert 1944 után, a parókiák elvételekor, a legtöbb egyházi iratot elkobozták, s azok állami levéltárakba kerültek. Van egy-két gyülekezet, ahol akad esetleg egy-egy temetési, keresztelési vagy házasságkötési kivonat, de olyan, hogy minden irat megmaradt volna, talán egy sincs – tette hozzá.

Bendász Dániel, a görög katolikus egyház beregszászi esperesi kerületének főesperese közölte: az egyház papjait 1947–1949 között kötelezték, hogy adják le az államnak az egyházi anyakönyveket. Eleinte ezeket az állami anyakönyvi hivatalokban tárolták, de ma már állami levéltárban vannak, s a plébánosok emiatt nem rendelkeznek egykori híveik adataival – mondta, megjegyezve, hogy az igazolást igénylőkre a kutatás hosszú kálváriája várhat.

Megyesi László, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki hivatalának titkára arról tájékoztatott, hogy anyakönyveik többségét annak idején elvették a szovjet hatóságok, így nem tudnak igazolásokat adni, hiszen az iratokat az egyház, Munkács kivételével, azóta sem kapta vissza.

MTI, kva knc