Adventi gondolatok – Cserniga Gyula beregszászi lelkipásztor elmélkedése

Adventi gondolatok címmel indítottak újra közös sorozatot a Kárpát-medencei református rádiók. A rövid elmélkedések karácsonyig minden napra lelki táplálékot kívánnak nyújtani a hallgatóknak, olvasóknak. Az alábbiakban Cserniga Gyula beregszászi lelkipásztor gondolatait olvashatjuk az adventi időszakról, az Úr eljövetelének várásáról.

Az adventi időszak az Úr eljövetelének várása, készülődés a fény, a világosság megjelenésére. Erre a várakozásra, bizalommal teljes várásra készülünk hétről hétre, napról napra bizalommal, még akkor is, amikor azt látjuk, hogy minden bizonyosság összeomlik, megszűnik körülöttünk. Bizonytalanság uralkodik a munkahelyen, családokban, bennünk, a mi egészségünk vagy szeretteink egészsége miatt aggódunk, és nem látjuk a végét. Nem tudjuk, mikor szűnik meg ez a sötétség, nem látjuk értelmét a megszorításoknak, csak sóhajtozunk, keresünk valami biztosat. Vágyakozunk, várakozunk valami biztosra. És ez az advent.

Mi ugyan kedves, kellemes ráhangolódássá alakítjuk, a szeretet ünnepére fényekkel, ajándékokkal, akciókkal, fekete péntekekkel készülünk, mintha erről szólna ez a néhány hét. Nincs semmi baj az ajándékokkal, az akciókkal sem. Amiben mégis különleges ez az idei advent, az, hogy őszinte szívvel tudjuk várni a fényt, ennek a sötétségnek a végét. Sóhajtozunk, hogy meddig még, mikor jössz, Uram? Még ha ezt sokan, keresztyének, nem is mondják így ki, és sokféle újabb hamis biztonságérzetet keresnek millióféle módon, ebben az időszakban ott van mindenkiben: meddig késik még a megoldás?

Keresztyénként éppen azt hirdethetjük, hogy már itt van a megoldás, eljött az Úr Jézus Krisztus.

És ez nem azt jelenti, hogy az úrvacsorai bor meggyógyítja a koronavírusos beteget, vagy kiirtja a vírust. Azt jelenti, amint a Heidelbergi Kátéban szépen megfogalmazzák: mindennemű szomorúság és üldöztetés közben felemelt fővel várom Isten Fiát, várom Jézus Krisztust. Ez a keresztyén advent. Minden nyomorúságban, szomorúságban várom őt, az élet Urát. Ebben a sötét, zaklatott, szokatlan, talán ijesztő időszakban is én Isten megváltott gyermeke vagyok, és őt várom, az Urat, benne bízom.

Forrás: refua.tirek.hu