A kisebbségi nyelvi jogok nemzetközi védelmet kell hogy kapjanak
A kisebbségi nyelvi jogok nemzetközi védelmének szükségességét hangsúlyozta Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő a Többnyelvűség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában című nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja és az Európai Bizottság által szervezett tanácskozáson a többnyelvűség fogalmának, elméleteinek és gyakorlatainak újragondolásán túl az európai nyelvi sokszínűség értelmezéseinek kritikai elemzésére is kísérletet tesznek. A magyar EU-elnökség égisze alatt rendezett kétnapos konferencia fő témái kapcsolódnak az unió 2005-ben elfogadott többnyelvűségi keretstratégiájának alapelveihez, valamint az unió versenyképességi stratégiája, az EU 2020 céljaihoz.
Gál Kinga európai parlamenti képviselő a nyelvi jogok védelméről szóló előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy nehézséget okoz a kisebbségek definiálása: mivel sajátos a helyzetük, nem könnyű megteremteni az uniós védelmüket. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja által a magyar soros EU-elnökség keretében szervezett konferencián a képviselő kiemelte: a kisebbségek vizsgálatakor az is problémát jelent, hogy Közép-Európával ellentétben Nyugat-Európában elsősorban a bevándorlók alkotják a kisebbségeket. Bár az európai kisebbségek helyzete és háttere nagyon eltérő, alapvetően hasonló problémákkal küzdenek – mutatott rá.
Szükséges, hogy a kisebbségi nyelvi jogok nemzetközi védelmet kapjanak, ez lehet az egyik korrekciója a jelenlegi helyzetnek – hangsúlyozta Gál Kinga. A képviselő kifejtette: az Európai Parlamentben nap mint nap szembesülnek azzal a ténnyel, hogy amikor a kisebbségi nyelvek védelmét próbálják napirenden tartani, mindig felmerül, hogy milyen kisebbségekről beszélnek, hogyan definiálják azokat. Eközben kiderül, hogy mindegyik valamilyen sajátos helyzetet képvisel, és mindegyik sajátos helyzetet a saját környezetében lehet kezelni.
A kilencvenes években a nemzetközi szervezetek sokat foglalkoztak a kisebbségi nyelvek védelmével, de ritkán jutottak el a kodifikációig, így kicsi az a joganyag, „amelyre hivatkozva tovább lehet építkezni” – mondta Gál Kinga. Úgy fogalmazott, a kisebbségi nyelvek védelmének uniós jogalapját a Lisszaboni Szerződés preambuluma és az alapjogi charta adják, a konkrét problémáknál viszont általában úgy reagál az EU, hogy a megoldás a tagállamok feladata, nem tartozik uniós hatáskörbe. Ez azért van így, mert a tagállamok nem érdekeltek abban, hogy közösségi hatáskörbe adják át ezt a kérdést – tette hozzá.
A néppárti képviselő szerint a 2004-es bővítésnél az unió még kiemelt figyelmet fordított a kisebbségvédelemre a csatlakozó országok megítélésekor, azóta ez kevésbé jellemző, „felpuhult” a követelmény. Ahhoz, hogy előre lehessen lépni a kisebbségi nyelvek védelmében, olyan területeket kell keresni, ahol van megfelelő jogi alap, és politikai nyitottság is tapasztalható – mutatott rá. Hozzátette: az EP igyekszik minél több ilyen témát találni.
Forrás: MTA