Hogyan gyűjtsünk a közvilágításra?
„Utcánkban nincs kiépítve a közvilágítás. Néhányan elhatároztuk, hogy gyűjtést szervezünk. Egy vállalkozó azonban arra figyelmeztetett, hogy »csak úgy« nem gyűjthetünk pénzt a lakosságtól. Milyen jogi lépéseket kell tennünk, mielőtt pénzt kezdenénk gyűjteni a lakosoktól valamely jó ügy érdekében?”
– Mindenekelőtt felhívnám a figyelmét, hogy az utcai közvilágítás kiépítése és működtetése a helyi önkormányzat feladata. Éppen ezekre a célokra és feladatokra szolgálnak az önkormányzatoknak a különféle adókból, jövedelmekből, az állami költségvetésből származó bevételei. Első lépésként tehát azt javasolnám, hogy tájékoztassák kívánságukról a települési – vagy immár kistérségi – önkormányzatot. Segíthet elérni a célt, ha elképzelésüket támogatják az adott körzetből megválasztott tanácsi képviselők. Ugyancsak nyomatékot adhat szavaiknak, ha kérésüket írásba foglalják, s beadványként is eljuttatják a falu vagy város vezetőihez. A beadványt célszerű aláíratni minél több érdekelttel.
Gyakran előfordul, hogy a település vezetői tisztában vannak a lakosság igényeivel, de nincs elegendő forrásuk a kivitelezéshez. Ezért érdemes tisztázni, mégis mekkora összeget tudna rászánni az önkormányzat a közvilágítás kiépítésére, s mekkora hozzájárulásra volna szükség a cél eléréséhez az utca lakói részéről. Könnyen előfordulhat, hogy az együttműködéssel mind a két fél jól jár. Már csak azért is ez lenne az optimális megoldás, hiszen az önkormányzatnak jogi személyként módja van megszervezni a gyűjtést a lakosság körében. A figyelmeztető vállalkozónak tökéletesen igaza van: „csak úgy” senki sem gyűjthet a lakosságtól pénzt.
Tegyük hozzá, azért is célszerű törekedni az önkormányzattal való kooperációra, mivel a közvilágítás megvalósítása távolról sem csak a szükséges pénz összegyűjtéséből áll. El kell készíteni a műszaki terveket, be kell szerezni a szükséges engedélyeket stb. Mindez a települési vagy kistérségi önkormányzat és végrehajtó szervei számára lényegesen egyszerűbb feladat, mint a „civilek”, a lakók számára, akik valószínűleg és érthető módon nem rendelkeznek kellő tapasztalattal sem az ügyintézésben, sem a kivitelezésben.
Ha mégsem sikerül megoldani az önkormányzattal való együttműködést a személyek, a lakók szintjén, akkor jön el a közös cselekvés ideje. Mindenekelőtt meg kell teremteni a közös fellépéshez a jogi kereteket. Erre a célra „találták ki” Ukrajnában az úgynevezett lakossági önszerveződéseket. A lakosság önszerveződésének szerveiről című törvény értelmében (Закон України Про органи самоорганізації населення) ilyen szervezetek a lakónegyedek, utcák, lakóházak stb. lakói által a helyi kérdések megoldására létrehozott bizottságok.
A bizottság megalakítását a lakók gyűlése kezdeményezheti a helyi önkormányzatnál. A kérdésről az illetékes önkormányzat soron következő ülésén születik döntés. Az ülésen a bizottság alakuló gyűlésének kezdeményezői is részt vehetnek. Ha a tanács nem járul hozzá a bizottság létrehozásához, határozata megtámadható a bíróságon.
Az önkormányzat engedélyének birtokában a lakók gyűlése elfogadja a bizottságra vonatkozó rendelkezést, ami valójában egy alapszabály, melyben egyebek mellett rögzítik a szervezet céljait, működési területét, tevékenységi körét, illetve rendelkeznek működésének szabályairól. A közvilágítás kialakítása mellett a testület egyéb célokat is megfogalmazhat: az útburkolat felújítását, karbantartását vagy a lakók érdekeinek megjelenítését az önkormányzati képviselőkkel együttműködésben. Emellett a bizottságok élhetnek javaslatokkal az önkormányzat és annak végrehajtó szervei felé az általuk képviselt településrész fejlesztésére vonatkozóan, a helyi költségvetést illetően, ellenőrizhetik a lakóknak nyújtott közüzemi szolgáltatások, az elvégzett tatarozási munkálatok minőségét, segíthetik az időseket, támogathatják a területükön működő oktatási és kulturális intézményeket, közreműködhetnek a rendőrséggel a közbiztonság fenntartásában stb.
Ami az önkormányzatot illeti, anyagiakkal és eszközökkel is támogathatja a bizottság munkáját, átruházhatja rá bizonyos tanácsi feladatok ellátását.
Az önrendelkezési szerv bejegyzése esetén jogi személlyé válik, ily módon annak sincs akadálya, hogy gyűjtse, akkumulálja és felhasználja a lakossági hozzájárulásokat.
Mint látható, az önrendelkezési szerv/bizottság létrehozása az eljárás, az ügyintézés szempontjából alig különbözik a civil szervezet megalakításától, ami egy másik lehetséges módja a közösségi cél elérésének. Napjainkban civil szervezetet bejegyezni nem ördöngös feladat, így bátran választhatják ezt az utat is a lakosok. Szükség esetén bármelyik jogász segíthet gyorsan átesni a formaságokon.
Az önrendelkezési szerv létrehozásának előnye a települési-kistérségi tanáccsal, annak végrehajtó szerveivel, illetve az egyéb helyi hatóságokkal való közvetlenebb, gördülékenyebb együttműködésben mutatkozhat meg. Hátrányává válhat ugyanakkor, hogy gyakorlatilag a helyi önkormányzat felügyelete/fennhatósága alatt működik, megszűnése vagy az önkormányzat általi megszüntetése esetén hátramaradt javai az önkormányzathoz kerülnek. A civil szervezet alapításának előnye a nagyobb döntési és cselekvési szabadság, míg hátránya az önkormányzattal való együttműködésben jelentkező esetleges problémákban csúcsosodhat ki. A közvilágítást ugyanis csak a mindenkori önkormányzattal együttműködve lehet kiépíteni és működtetni.
Az együttműködés mikéntjéről az utca lakóinak kell határozniuk.
hk