Koszorúzás és Beregszászi Értelmiségi Fórum a magyar kultúra napja alkalmából

Koszorúzással és fórummal méltatta a magyar kultúra napját Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK). A programot a magyar kultúra kapcsán szervezett kárpátaljai rendezvénysorozat részeként szervezték meg január 28-án.

Az esemény Kölcsey Ferenc emléktáblájától indult el a beregszászi postahivatalnál.

Zubánics László, a KMMI elnöke elmondta, hogy „ezen a napon emlékezünk meg a magyar kultúráról, amely összeköti szövetként a nemzet különböző részeit, amelyet száz esztendeje a történelem viharai ide-oda szétsodortak a világban, mind a mai napig összefűzi”. Hozzátette: ez egy kapaszkodót ad a mai magyaroknak. Elmondta, hogy nem első eset, hogy az ünnepet nem a napján méltatják közösen; az idei ünnepség a január 25-ig érvényben lévő szigorú szabályozások miatt nem valósulhatott meg. Kijelentette, a magyar kultúra máig életünk részéhez, jelenéhez tartozik hozzá, valamint azt is, hogy a Himnusz a mai ember számára biztatás és kapaszkodó lehet.

A megemlékezés végén a résztvevők közösen énekelték el nemzeti imánkat, majd megkoszorúzták az emléktáblát.

Ezután a Beregszászi Értelmiségi Fórum ’2021 következett az Európa-Magyar Házban, amit Fr. Weinrauch Márió OFM plébániai kormányzó, a Nagyszőlősi Ferences Rendház tagja nyitott meg imádsággal.

Kölcsey Ferenc Himnuszát Ferenci Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze tolmácsolta. Ezt követően Kovács Abigél galgamenti népdalokat, majd a Kovács család kalotaszegi muzsikát adott elő.

Fotó: Kárpátalja.ma

.„Lenni vagy nem lenni: ez itt a kérdés”. A nyelvpolitikai, irodalmi, művészeti, humántudományos és kulturális élet helyzetértékelése Kárpátalján címmel dr. Zubánics László, a KMMI elnöke tartott előadást, amelyben olyan főbb problémákról értekezett, mint a nyelvhasználathoz és oktatáshoz való jog, a nemzeti identitás megőrzése, a kultúra fejlesztése a kisebbségi problémák megoldása. A beszámoló után vita következett, ahol több kérdés hangzott el, és ennek kapcsán többen is felszólaltak.

„A magyar kultúra magyar egységet is jelent egyúttal” – mondta el Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja. Hozzátette: a Kárpát-medence magyarjai egységes kultúrát birtokolnak és örökítenek át, amiben az értelmiségnek nagy szerepe van. Kifejtette, hogy bár ez az értelmiségi réteg az, amely elhagyja a hazáját a boldogulás reményében, de sokan visszajárnak, így nem szabad feladni a kárpátaljai magyarságnak a reményt.

Ezután oklevelek átadása következett. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia oklevelét vehette át dr. Molnár Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének vezetője, és Fr. Weinrauch Márió OFM. A Kárpátaljai Magyar Művelődési intézet oklevelét dr. Zékány Krisztina nyelvész, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet Magyar Filológia Tanszékének vezetője, Ferenczi Tihamér költő és Vári Fábián László költő, író, folklórkutató kapta idén. Az Együtt Nívódíjat 2021-ben Nagy Tamás költő, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagja nyerte el.

A fórum kötet- és lapszámbemutatóval zárult, amin az elmúlt év termését prezentálták. Elsőként az „Élni kell, élni muszáj” a Gulág-Gupvi Kutatók Nemzetközi Fóruma Kárpátalján 2019 konferenciakötetet mutatta be dr. Molnár D. Erzsébet. Ezután Marcsák Gergely Súlyos hagyomány című, előadásokat, cikkeket és recenziókat tartalmazó könyvéről beszélt. Kovács Eleonóra első kötetét, az Érzékelést Csordás László mutatta be, majd a szerző a könyv címéről értekezett röviden. Dr. Zékány Krisztina két általa szerkesztett könyvet – Dupka György: „Jön még egy új világ…” A magyar ’56 kárpátaljai kézikönyve, A forradalom visszhangja a „megrengett Szovjetföldön”, 1956-1959 és Kiss Ágnes: Magyar újságok Kárpátalján az első csehszlovák köztársaságban. Sajtótörténet – ismertetett. Végül az Együtt folyóirat 2020/6. számáról is szó esett.

A programsorozat Munkácson folytatódott, ahol Zrínyi Ilona és a gyermek Rákóczi Ferenc szobrát koszorúzták meg.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma