Megvakíttatták, kasztrálni akarták, mégis király lett – 880 éve halt meg II. (Vak) Béla király
Könyves Kálmán király öccsének, Álmos hercegnek a fiát hétévesen megvakították, hogy alkalmatlanná tegyék az uralkodásra. II. Béla regnálása alatt kezdett terjedni hazánkban az írásbeliség, és ő építtette újjá a pannonhalmi apátságot is.
Könyves Kálmán király öccse, Álmos herceg és Predszláva, a kijevi nagyfejedelem lányának gyermekeként született 1108 körül. Álmos fiatalon trónörökösnek számított, de a fiúgyermek nélkül meghalt Szent László király végül a papnak szánt Kálmánt jelölte ki utódának. Álmos herceg ebbe képtelen volt belenyugodni és többször is megkísérelte a szerinte neki járó trón megszerzését. Kálmán megbocsátott öccsének, de amikor 1110 körül neki is fia született (a későbbi II. István), nem akarta, hogy annak életét is trónviszályok keserítsék meg.
A király 1115-ben elfogatta és megvakíttatta nemcsak Álmost, hanem az anyja öléből kiragadott hétéves Bélát is, akik így a korabeli felfogás szerint alkalmatlanná váltak az uralkodásra.
A Képes krónika szerint Kálmán arra is parancsot adott, hogy Bélát kasztrálják, de erre a hóhér nem volt hajlandó, és egy kutyakölyök heréit mutatta be Kálmánnak. Álmost és Bélát ezután a dömsödi kolostorba zárták, sorsuk csak II. István 1116-os trónra lépése után javult.
Bár a korabeli források hiányosak, annyi bizonyos, hogy az 1120-as évek közepén Álmos – ezúttal bizánci segítséggel – újabb kísérletet tett a trón megszerzésére. A kudarc után Bizáncba menekült, ott is halt meg 1127-ben (holttestét néhány évvel később Székesfehérváron temették el), Béla pedig a pécsváradi monostorban talált menedéket. II. István aktív, de sikertelen külpolitikát folytatott. Elvesztette Dalmáciát Velencével szemben, 1123-ban beavatkozott az orosz fejedelemségek viszályába s szembekerült Bizánccal is. A főurak szervezkedni kezdtek ellene, de az összeesküvést István kemény kézzel leverte.
A gyermektelen király csak 1128-ban értesült arról, hogy megvakított unokaöccse életben van, és az udvarba hozatta. Béla királyi rokonhoz méltó ellátásban részesült, István feleségéül kérte I. Uros szerb fejedelem Ilona nevű leányát és Tolnán telepítette le az ifjú párt. Ezzel a lépésével pusztán az Álmos-párt híveit akarta megbékíteni, hiszen utódjául nővére fiát, Saul herceget szánta. Az alig harmincéves II. István 1131 márciusában meghalt, ezután feltehetően harc kezdődött a trónért, amely Béla győzelmével ért véget: Felicián esztergomi érsek 1131. április 28-án Székesfehérváron királlyá koronázta.
A király a kormányzásban és szinte minden döntésében feleségére, a határozott és erős akaratú Ilonára támaszkodott. Vélhetőleg az ő biztatására hívta össze még 1131-ben az aradi országgyűlést, ahol véres bosszút állt azokon, akiket bűnösnek vélt megvakításában. A krónika szerint a királyné által feltüzelt nép 68 főurat gyilkolt le, birtokukat pedig elkobozták. A következő évben Béla a Sajó melletti csatában megverte Könyves Kálmán el nem ismert fiát, a trónkövetelő Boriszt, akit a lengyelek sereggel segítettek.
Uralmának bebiztosítása után igyekezett stabilizálni az ország helyzetét. Zsófia lányát III. Konrád német király fia, Henrik jegyezte el (bár a házasság Béla halála után nem jött létre), sikerült visszafoglalnia Dalmácia egyes területeit. 1137-ben meghódította a boszniai Ráma folyó menti területeket, ezután állandósult a magyar királyok címei között a Ráma királya megnevezés, amin Boszniát értették.
A belpolitikában alatta kezdett teret nyerni az írásbeliség, ekkor szervezték meg a későbbi kancellária elődjét, és építették újjá az 1137-ben leégett pannonhalmi apátságot. Testi fogyatékossága miatt jobban bevonta a kormányzásba a királyi tanácsot, kénytelen-kelletlen szűkebb környezetére kellett támaszkodnia.
A vak király mindössze tíz évig tartó uralkodásának végén állapota miatt a borivásban keresett vígaszt.
A krónika szerint ezt az udvari emberek ki is használták, mert részegségében mindent megadott híveinek, amit aztán józanon már nem vehetett vissza. Ilonával kötött házasságából hat gyermek született, így biztossá vált a kihalás szélére került Árpád-ház továbbélése.
A szerencsétlen sorsú II. Béla alig 33 éves korában, 1141. február 13-án halt meg. A székesfehérvári koronázó bazilikában temették el, maradványait 2019-ben azonosították.
Forrás: hirado.hu