Ezért mondja az orvos, hogy a jókedv jó egészség
Nem kell tudósnak lenni, hogy felismerjük: a nevetés jólesik, a bosszúság pedig nem. Az viszont már magyarázatra szorul, hogy egyes érzések miért serkentik az immunrendszert, míg mások miért gyengítik, károsítják a szívet, illetve növelik a demencia kialakulásának kockázatát.
„Fogadjuk el, hogy hangulatunk hat a szívünkre” – idézi az Amerikai Szív Társaság (AHA) honlapja dr. Erin Michos kardiológust, a baltimore-i Johns Hopkins Orvosképző Intézet Női Kardiológiai Intézetének igazgatóját. Kutatások bizonyítják, hogy a negatív érzelmek, mint a harag, a rosszindulat és a pesszimizmus, együtt járnak a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázatával, lassíthatják a szívinfarktusból történő felépülést, valamint gyengíthetik a kognitív képességet. Eközben szintén egyre több kutatás bizonyítja, hogy a boldogság, az optimizmus, a hála, a céltudatosság, a jóllét és az élettel való megelégedettség javítja a szív és az agy egészségét. Egy, a Health Psychology című folyóiratban 2016-ban megjelent kutatásban még azt is kimutatták, hogy ha valakinek boldog házastársa vagy partnere van, az is javíthatja általános egészségi állapotát, gyarapíthatja egészséges szokásait, például növelheti a fizikai aktivitását is.
Mindennek hátterében több tényező is meghúzódik – mondta dr. Michos, az AHA legutóbbi tudományos közleményének társszerzője. A közleményben kifejtették, hogy miképpen hat a lelki egészség a szív és az agy egészségére. Az olyan erős negatív érzések, mint a harag, a stressz, a feszültség és a depresszió az amygdalát, az agy érzelemszabályozó területét aktiválják. Ennek hatására beindul a szervezet „harcolj vagy menekülj” reakciója, megnő a kortizol- és adrenalinkibocsájtás, ezek a hormonok pedig megemelik a szívritmust és a vérnyomást. „Ez fokozott igénybevételnek teszi ki a szívet, ami különösen veszélyes azokra nézve, akiknek már van valamilyen háttérbetegségük” – mondta a kutató
Ebben az állapotban akár vérrögök is keletkezhetnek a vérlemezkék összetapadásából, és ha ezek bejutnak a szívbe vagy az agyba, akkor szívinfarktus vagy stroke is kialakulhat. A hosszan tartó stressz gyulladásokat is okozhat, és rontja a szervezet immunválaszát is. Ezek a biológiai reakciók a káros szokások miatt alakulnak ki. „Akiknek gyenge a stresszkezelő mechanizmusuk, azok hajlamosabbak a rossz alvásra, a túlevésre és a kevés testmozgásra” – mutatott rá dr. Michos.
Az érem másik oldala, hogy ha a stresszt képesek vagyunk pozitív érzelmekkel csökkenteni, az szintén hat a keringési rendszerre és az agyra – hívta fel a figyelmet Jill Goldstein, a bostoni Harvard Orvosképző Intézet professzora, valamint a Nemi Különbségek az Orvoslásban Központ alapítója és ügyvezető igazgatója. A mindfulness, a humor és más mentális megküzdési stratégiák hozzásegíthetik az embereket ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, illetve csökkenjen a szervezetükben keringő kortizol mennyisége – mondta a professzor. A nőknél így meg lehet védeni az ösztradiol, az ösztrogén egy típusa termelését, amely fontos szerepet játszik az agy egészségek megőrzésében.
Immunrendszerünket is támogatjuk azáltal, ha képesek vagyunk szabályozni stresszreakcióinkat. Az agy kommunikál a szervezettel, nyugtatja azt. Lelassítja légzésünket és szívritmusunkat. Vannak, akiknél ez hatékonyabban működik, mint másoknál – magyarázta Goldstein professzor.
Mindez nem csupán a stressz koordinálását vagy megszüntetését jelenti, segítve az agy általános egészségének fenntartását. „A jóllét több, mint a mentális stressz hiánya” – hangsúlyozta dr. Michos. „A boldogság, az optimizmus, a céltudatosság, a hála mind összefügg a megfelelően egészséges szívvel, és ez független a negatív tényezők hiányától.”
A kutatásból kiderült, hogy ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Dr. Michos szerint nem kell alkatilag mosolygósnak vagy lazának lennünk, hogy élvezzük ezeket a jótékony hatásokat. „Jó néhány technikát meg lehet tanulni” – mondta. „Gyakorolhatjuk a pozitív gondolkodást és a céltudatosságot, a megküzdési stratégiákat, hogy képesek legyünk kezelni a szélsőséges helyzeteket. Javítja a hangulatunkat, ha fizikailag aktívak maradunk. Ugyanilyen hatása van annak is, ha barátainkkal és családunkkal vagyunk, mert ilyenkor erősítjük a szociális kapcsolatainkat.
Minél jobb lelki állapotban van valaki, annál nagyobb valószínűséggel képes fenntartani az egészségét is – mondta dr. Michos. „Az optimisták többet törődnek magukkal. Pontosabban szedik a gyógyszereiket, nagyobb valószínűséggel mennek el a kontrollvizsgálatokra, egészségesebben táplálkoznak és többet edzenek.” Soha nem késő váltani – mondta Goldstein professzor. Az agy nagyon tanulékony. Ahogy öregszünk, annál kevésbé ugyan, de mindig is tanulékony marad.
Forrás: hazipatika.com