„Merjetek nagyok lenni, ti, kik jobbra vagytok híva, születve”
„A legnagyobb magyar!” – mondták róla sokan. Széchenyi István valóban egyike volt azoknak, akik felelősséget érezve a magyar nép iránt, mertek, és tettek. Szeptember 21-én rá emlékezünk.
A kiállítás megnyitójára érkezett vendégeket, tanárokat, diákokat Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnök asszonya köszöntötte. Emlékeztette az egybegyűlteket arra az érdekességre, hogy szeptember 19-én Kossuthra emlékezünk, akinek híres vitáját Széchenyivel mindenki ismeri, s akit Beregszász főtere „névadójaként” is ismerünk. Széchenyi, bár később jelent meg ezen a vidéken, gondolatvilága, tettei mégis jelen vannak a Rákóczi-főiskola építkezésében is, amely külsőleg talán még romos, de belülről arra törekszik, hogy egy civilizáltabb világot, kultúrát teremtsen.

Michels Antal, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség plébánosa háláját fejezte ki Istenhez a kiállítás létrejöttéért. Mint mondta, Széchenyi élete során rájött arra, hogy célja, küldetése van, s bárhová is ment a világban, soha nem felejtette el, hogy magyar ember.
Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja pohárköszöntővel zárta a megnyitót.
A kiállítás után az érdeklődők a főiskola Törökbálint termében időutazás részesei lehettek, hiszen Messik Miklós vetített előadás keretében mutatta be a világ különböző Széchenyi-emlékhelyeit, amely által – szinte Széchenyi nyomában járva, az ő szemével látva – végigkísérhették azokat a színhelyeket, ahol ő is megfordult.
A rendezvény a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE), a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola együttműködése révén jöhetett létre.
A kiállítás megtekinthető 2012. október 8-ig a főiskola Gross Arnold kiállítótermében!



