Stoltenberg: új fejezetet nyitunk a transzatlanti kapcsolatokban
A NATO hétfői, egynapos csúcstalálkozója új fejezetet nyit a transzatlanti együttműködés megerősítésében az Oroszország és Kína jelentette biztonsági kihívások közepette – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
Jens Stoltenberg a 30 államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójára érkezve hangsúlyozta: a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre csökkentek „Moszkva agresszív fellépései miatt”.
A NATO folytatja az elrettentés és a védekezés politikájának alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását és folytatását Moszkvával. A párbeszéd nem a gyengeség, hanem az erő jele – hangsúlyozta.
Kijelentette továbbá: a szövetségnek közös választ kell adnia Kína gazdasági, politikai és katonai megerősödésére is. Kína nem osztja a NATO által képviselt értékeket. Noha Peking nem a szövetség ellensége, vagy ellenfele, de biztonsági kihívást jelent számára – mondta.
„Nem akarunk hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnunk kell a megerősödése jelentette kihívásokhoz” – fogalmazott. Hozzátette: a szövetséges országok vezetői a csúcstalálkozón stratégiai nyilatkozatot fognak elfogadni Kínával kapcsolatban.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a NATO-országok vezetői egyetértenek majd abban, hogy a közös biztonsági kihívások kezelése további forrásokat igényel. A védelmi képességekre fordított kiadások növelése határozott üzenetet küld a szövetség egységéről. Ideje félretenni a megosztottságot – mondta.
Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az európai szövetségesek megerősítik együttműködésüket az NATO-csúcson első alkalommal részt vevő amerikai elnökkel a jelentkező kihívások kezelésének sikere érdekében. A német kancellár leszögezte: a csúcstalálkozón meghatározzák a következő évtizedben megvalósítani kívánt célkitűzéseket, és olyan témákat vitatnak meg, mint az Oroszország és Kína jelentette, egyebek mellett a kibertérben jelentkező kihívások. Reagálni kell Moszkva dezinformációs kampányaira – húzta alá Merkel. Elmondta, a vezetők megvitatják az együttműködés lehetőségeit a NATO-val szorosabb kapcsolatot kereső Grúziával és Ukrajnával is.
Ahhoz, hogy a NATO jobban igazodjon a jövő kihívásaihoz alkalmazkodnia kell és meg kell találnia az ahhoz szükséges megfelelő eszközöket és módszereket, az új kihívásokra pedig úgy kell válaszolni, hogy közben a szövetség hű marad az egységét megerősítő fő célkitűzésekhez – tette hozzá Merkel.
Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a Kína megerősödése jelentette kihívásokkal a szövetségeseknek közösen kell megbirkózniuk. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ázsiai ország megerősödése lehetőségeket is tartogat. Ez is az oka annak, hogy a NATO nem akar hidegháborút Kínával – mondta.
Johnson leszögezte, hogy egyelőre nem mutatkozik javulás London és Moszkva kapcsolataiban, de reményét fejezte ki, hogy „a dolgok jobbra fordulhatnak”. Azt hangoztatta, hogy Moszkva destabilizáló tevékenysége, köztük a nemrégiben történt csapatösszevonás az ukrán határ közelében, vagy a szövetségesek területén elkövetett civilek elleni támadások „csalódást okoznak” az Egyesült Királyságnak.
Joe Biden amerikai elnök várhatóan „kemény és világos üzeneteket” fog közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a következő néhány nap során – tette hozzá Johnson.
Az Egyesült Királyság uniós kilépésével (Brexit) kapcsolatban a brit kormányfő kifejtette: a NATO legtöbb vezetője megérti a területi egység és megvédése fontosságát.
Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében fontos találkozónak nevezte a NATO-csúcsot a szövetségesek közötti egység megerősítése és ennek felmutatása szempontjából.
A francia politikus az összetartozás fontosságára figyelmeztetett és hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a szövetségeseket összekötő értékeket, a szövetség alapját képező szabályokat és elveket.
Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is.
A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek. Stoltenberg korábban kijelentette: a NATO-csúcs célja azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása lesz, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó történelmi lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére – hangoztatta a főtitkár.
Forrás: MTI