Kárpátalja anno: Az újlaki Tisza partján, szemed rabja lettem, szép lány – avagy Tisza vidéki népdalok

Buday Sándorné a Tisza vidékéhez kapcsolódó népdalokat gyűjtött össze. Összeállítását a Bereg hetilap 1890. február 9-i száma közölte.

Sárga virág napraforgó.

Darulovam neve Bolygó,

Gyürá lovam csak fussál jól

A villám se érjen utól.

Kedves lovam, Bolygó lovam,

Nagyon sietős utam van,

Mielőtt az alkony leszáll,

Ott kell lennem galambomnál.

Még ma tiz mértföldet futok,

Míg a rózsámhoz eljutok,

Megölelem két karommal,

Ugy enyelgek galambommal.

***

Fáj a szivem egy hűtlenért;

Elhagyott nem tudom miért,

Őtet nem annyira szánom,

Csakhogy szerettem azt bánom.

***

Dudás, dudás volt az apám,

Csak egy rossz dudát hagyott rám.

Fújom, fújom, addig fújom,

Míg meghallja a galambom.

Juhász, juhász volt az apám,

Egy juhaszbundát hagyott rám,

Juhászbundám leteritem

Galambomat úgy ölelem.

***

Kertem szélén van egy bokor rezeda.

Anyám, a rózsámhoz hej: adjon oda!

Mert ha nem ad, isten bizony megbánja:

Meglássa majd, hogy belehal a lánya.

Kertem végén van egy bokor viola;

Vén embernek, anyám, ne adjon oda;

Mert ha od’ád, Isten bizony megbánja:

Meglássa majd, hogy otthagyja a lánya.

***

Bojtos gatyám apró ránczra van szedve;

Szőke kis lány, nem vagy te elfeledve.

Ölelj meg hát, csak úgy, mint a magadét:

Meglásd, hogy a jó Isten nekem ad még.

***

Fehér a liliom virága,

Ránéztem egy barna kis lányra,

Mélyen benéztem szép szemébe,

Megfájult a szivem örökre.

***

Lement a Tiszán a csajka,

Elment a szeretőm rajta;

Elment, örökre itt hagyott:

Jaj de mégis szomoritott.

***

Az újlaki füzes alatt,

Barna babám, ott láttalak;

Az újlaki Tisza partján

Szemed rabja lettem, szép lány.

***

Száll a daru magasan, magasan,

Tőlem babám messze van, messze van;

De azért a távolból is gondol rám;

A csillag a magasból is fényük rám.

***

Felhő közé bujt el a nap,

Nem láttalak rózsám tegnap.

Tán beteg vagy, hogy nem jöhetsz?

Vagy talán már másat szeretsz?

***

Ég a gyertya, ha meggyujtják,

Sir a kis lány, mert megcsalták;

Szép szeméből hull a könnye,

Mert elhagyta szeretője.

Szivárványos az égalja,

A legény a lányt megcsalja,

Elhagyja, mással enyeleg,

A lánynak szive reped meg.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma