51 éve hunyt el Jimi Hendrix

Gitárt nem kapott, a hadseregnek nem kellett, zenei karrierje döcögve indult, aztán örökre megváltoztatta a rockzenét. Jimi Hendrix úgy imádta a hangszerét, hogy el is égette, vadul elszólózta az amerikai himnuszt, majd amilyen hirtelen felragyogott, olyan gyorsan vált köddé 51 évvel ezelőtt, mindössze 27 évesen.

A cherokee és ír felmenőkkel is rendelkező seattle-i fekete kisfiú az 1950-es évek közepén kedvenc seprűnyelén imitált gitárjátékot. Annyira átszellemülten pengette a nem létező húrokat, hogy az általános iskolában pénzbeli juttatással szerették volna kiemelni a tehetségét. A támogatásból viszont semmi sem lett, édesapja pedig inkább alkoholra költötte a nehezen megszerzett pénzt.

Talán még maga sem gondolta volna, hogy aztán egy kidobott egyhúros ukulelének köszönheti, hogy elindulhat a zenei pályán. Eleinte hallás után gyakorolt éjjel-nappal, és pontosan, hangjegyenként követte le Elvis Presley számait, azok közül is kedvencét, a Hound Dogot.

Pár év múlva már saját hangszerre is tellett neki, a gyakorlást pedig még intenzívebben folytatta, igaz, egy perc zeneelmélet nélkül.

Később, amikor már első együttesét is megalapította, elektromos gitárra váltott, hiszen az addigi akusztikus hangszere alig hallatszott a színpadon. Zenei pályafutása nem nagyon ívelt felfelé, sőt, miután kocsilopáson kapták, kényszerű választás elé állították, vagy belép a hadseregbe, vagy börtönre ítélik – a hamarabbi szabadulás reményében inkább az előbbit választotta.

Mint később kiderült, igaza lett, ugyanis az országért tett szolgálatai korántsem feleltek meg az elvárásoknak. Katonai teljesítménye már a kezdetektől akadozott, folyamatosan a zenén járt az esze, a kiképzést gyűlölte, feladatait elhanyagolta. 1962-ben, miután nagy nehezen elvégezte az ejtőernyős kiképzést, a vezetőség jobbnak látta, ha végleg megszabadul tőle.

Pár évvel később pedig már első osztályon repült a rockzene fellegváráig.

Barátja, a basszusgitáros Billy Cox, akivel együtt szolgált, és aki nem sokkal később szintén elbocsátó levelet kapott, követte Hendrixet, és megalapították a King Kasuals nevű bandát. A fellépések azonban elkerülték a két fiatal zenészt, ezért kénytelenek voltak háttérgitárosként más bandákhoz is szegődni. Jimi később útra kelt, meg sem állt Harlemig, ahol a rock and roll király, Little Richard vette pártfogásába.

Neve szép lassan elterjedt a New York-i körökben, azonban anyagilag nem tudott egyről a kettőre jutni. Az egyik koncertjén megismerkedett Linda Keith-szel, Keith Richards, a Rolling Stones gitárosának barátnőjével. Linda többször is próbálta beajánlani Hendrixet a legendás brit zenekar menedzserének, de nem sikerült az áttörés. Ekkor jött a képbe Chas Chandler volt zenész, aki producerként már látott fantáziát a feltörekvő gitárosban. Ám miután meghallotta Hendrix Hey Joe című számát, nem habozott és leszerződtette.

Chandler Londonba vitte Hendrixet, hogy zenésztársakat találjon neki az újonnan megalakult The Jimi Hendrix Experience nevű bandába. A producer javaslatára változtatta meg a zenész a keresztnevét kicsit „egzotikusabb” hangzásúra. Annak ellenére, hogy Jiminek kemény elvárásai voltak a leendő zenésztársakat illetően, viszonylag hamar megtalálták a társakat Noel Redding gitárosl és Mitch Mitchell dobos személyében, és végre felvették első saját szerzeményüket, a Stone Free-t.

Ekkortájt vált védjegyévé a foggal pengetés, a fellépéseken pedig balkezes létére jobbkezes gitáron játszott, amelyet fordítva húrozott fel és fejjel lefelé tartott.

Nem sokkal később a zenekar már telt házas koncerteket adott. Eric Clapton, Paul McCartney, Brian Jones és Mick Jagger – a kor legnagyobb rocksztárjai mind megfordultak a közönség soraiban. Sokan megdöbbenve fogadták, amit a színpadon láttak és hallottak, a három emberből álló „kisegyüttes” egyszerre lubickolt a rock, a rave és a blues hullámain.

Olyan számaik jelentek meg, mint a Purple Haze, a The Wind Cries Mary, majd 1967-ben az első nagylemez, az Are You Experienced. Ekkortájt a banda még Londonban zenélt, azonban Jimi közben mindig az amerikai közönségről álmodozott. Számaik nem voltak népszerűek a tengerentúlon, viszont Paul McCartney segítségével felléphettek a kaliforniai Monterey popfesztiválon, amely egy csapásra megágyazott a sikernek az Egyesült Államokban is. Az a fajta szabad életérzés, a fúziós zene, amit a trió produkált, villámgyorsan belopta magát az emberek szívébe.

Azon a fesztiválon Jimi annyira boldog volt a hazai közönség reakciója láttán, hogy az öröm oltárán áldozta fel értük szeretett gitárját. Az eset az alábbi videóban látható.

Még ugyanabban az évben, 1967-ben elkészült a második nagylemez, az Axis: Bold as Love, egy évvel később pedig a harmadik és egyben utolsó az Electric Ladyland. Két évvel később feloszlott a The Jimi Hendrix Experience, azonban a frontember akkoriban már világsztár volt, aki állandó zenekar nélkül is megállja helyét a színpadon.

Az 1969-es woodstocki zenei fesztiválon – amely mára a világ egyik valaha volt legnépszerűbb rendezvényévé vált – Jimi Hendrix volt a legnagyobb név, még akkor is, ha mellette a kor legnépszerűbbjei játszottak. A gitáros a vasárnap éjféli fellépését hétfő reggelre tetette át, hogy ő zárhassa a fesztivált. Reggel nyolckor már a színpadon állt, amit pedig maga mögött hagyott, azt talán minden idők egyik legjobb performanszaként tartják számon.

A koncert vége felé felcsendült az amerikai himnusz, a The Star-Spangled Banner Hendrix feldolgozásában. A dal a béke és a szeretet ünnepén a szabadság legerősebb jelképévé vált.

1970-re kanyarodva Hendrix már rendszeres használója volt különböző tudatmódosító szereknek, amelyek miatt sokszor meg is gyűlt a baja a hatóságokkal, és amelyek végül a halálát is okozták.

1970. szeptember 18-án egy londoni hotelben, miután a javasolt dózis csaknem tizennyolcszorosát vette be barátnője altatójából, gyakorlatilag álmában saját hányásába fulladt bele. A halálát követő évtizedekben azonban egyre több olyan találgatás látott napvilágot, amelyek szerint szándékossággal segítették a másvilágra. A köztudott tények ellenére gyakorlatilag máig rejtély, hogy mi állhatott valójában a zenész halálának hátterében.

Jimi Hendrix belépett a hírhedt 27-esek klubjába: azon muzsikusok közé, akik pontosan huszonhét évesen hagyták el az élők sorát, gyakorta homályos körülmények között. Halálakor rajta kívül még csak Brian Jones, a Rolling Stones eredeti pengetőse és Robert Johnson bluesgitáros volt a klub tagja, Hendrix után bő két héttel azonban Janis Joplin soul- és bluesénekes is távozott, majd nem egész egy évvel később Jim Morrison, a Doors zenekar frontembere is elhunyt.

Jimi Hendrix vitathatatlanul máig a világ eddigi legnagyobb gitárvirtuóza, akinek hatása olyan mértékű volt a rockzenére, hogy utána már egyáltalán nem lehetett úgy játszani a hangszeren, ahogy előtte.

Forrás: hirado.hu