Kijev: Moszkva nem akadályozhatja a kommunikációt az ukrán hatóságok és a megszállt területeken élők között

Oroszország nem akadályozhatja meg, hogy az ukrán hatóságok kommunikációs pontokat hozzanak létre a krími és Donyec-medencei megszállt területeken lakókkal a demarkációs vonalak mentén – jelentette ki vasárnap Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

 A diplomata az orosz külügyi szóvivő azon kijelentésére reagált, amelyben Marija Zaharova „provokációnak” nevezte az ukrán hatóságok szándékát.

„Oroszország nem tudja megakadályozni, hogy az ideiglenesen megszállt Donyec-medence és Krím lakosai kommunikáljanak az ukrán hatóságokkal. Ahogy a szovjet megszálló csapatok sem tudták megakadályozni a németek kapcsolattartását Kelet- és Nyugat-Berlin között. A vasfüggöny-politika nem fog működni” – hangsúlyozta Nyikolenko.

Szavai szerint „az ideiglenesen megszállt területek helyzetének romlása innovatív megoldásokat igényel Ukrajnában”. Kifejtette, hogy a demarkációs vonal mindkét oldalán élő ukránok életének javítása, a magas színvonalú közszolgáltatások biztosítása, valamint a megszállt területek és az ukrán állam többi része közötti kapcsolatok erősítése továbbra is feltétlen prioritás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára.

„Oroszországnak mint megszálló államnak szigorúan be kell tartania nemzetközi jogi kötelezettségeit, és teljesítenie kell a normandiai országok (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) vezetői között létrejött megállapodásokban foglaltakat: biztosítania kell az ellenőrzése alá tartozó területek lakosságának alapvető szükségleteit, beleértve a megfelelő védelmet a koronavírussal szemben, fel kell oldania az ellenőrzőpontok blokkolását, be kell szüntetnie a háromoldalú (Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló) összekötő csoport tevékenységének szabotálását, szavatolnia kell az EBESZ megfigyelő missziójának biztonságos mozgását a megszállt területek egészében, továbbá biztosítania kell a nemzetközi szervezeteknek, köztük a Nemzetközi Vöröskeresztnek a teljes és feltétel nélküli hozzáférést minden, a konfliktussal összefüggésben fogva tartott személyhez” – szögezte le a szóvivő.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szeptember 22-i ülésén tekintette át azt a tervet, amely szerint pontokat létesítenének a kijevi kormányzat és a megszállt területekről átutazók közötti kommunikációra Donyeck és Luhaszk megyékben a frontvonal ukrán oldalán, valamint a Krím félsziget és Herszon megye közti ideiglenes közigazgatási határon.

Oroszország 2014-ben, a Moszkva-barát Viktor Janukovics ukrán államfő menesztéséhez vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. A Krím Oroszországhoz tartozását azóta sem ismeri el az ENSZ-tagállamok zöme, beleértve a NATO és az EU tagországait.

Ezután még abban az évben harc robbant ki Kelet-Ukrajnában az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát szakadárok között. Kijev a Krím félszigetet és a szakadárok által ellenőrzésük alá volt Donyec-medencei területeket Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek tekinti, Oroszországot pedig a konfliktus részesének. Moszkva ezzel szemben elutasítja azokat a kijevi vádakat, hogy ő szította a konfliktust, és fegyveres erőket állomásoztat a térségben, a válságot pedig Ukrajnán belüli „polgárháborúnak” nevezi.

Forrás: mti.hu