Mikor indulhat kishatárforgalom Románia és Ukrajna között?

A közép- és délkelet-európai országok Európai Unióba való belépésével és a schengeni övezethez való csatlakozásával az EU számos változtatást eszközölt a Schengeni Egyezményben. Ennek eredményeképpen az uniós és az unión kívüli országok között olyan szerződések jöhettek létre, amelyek megkönnyítik a lakosok határátkelését.
Ezek a kétoldalú iratok elősegítik az Európai Unió hivatalos, szociális, kulturális és regionális tevékenységét a szomszédos államokkal, kedvező irányba befolyásolják a határ menti régiók együttműködését.
A megállapodásoknak köszönhetően a határközeli régiókban élők számára nem szükséges schengeni vízum, csupán kishatárforgalmi engedély a szabad határátlépéshez. Románia eddig csak a Moldáv Köztársasággal írt alá ilyen egyezményt, amely 2010 márciusában lépett hatályba, Szerbiával és Ukrajnával még folynak a tárgyalások a szerződés megkötését illetően.
A román-ukrán párbeszéd már 2007-ben, Románia Európai Unióhoz való csatlakozását követően megindult a kishatárforgalomról. Akkor a felek megegyeztek abban, hogy a nyugdíjasok, mozgássérültek és a 18 év alatti személyek ingyenesen igényelhetnék a határátlépést leegyszerűsítő kishatárforgalmi engedélyt.
A szerződés csaknem készen állt az aláírásra, de az utolsó szakaszban számos probléma merült fel. Így 2009 januárjában a tárgyalások zsákutcába futottak, annak ellenére, hogy már küszöbön volt a kétoldalú dokumentum véglegesítése, illetve nyilvánosságra hozatala. A román oldal felvetette, hogy célszerű lenne román konzulátust létesíteni Ungváron és Aknaszlatinán, az ukrán fél pedig új határátkelőhelyek megnyitásához ragaszkodott.
Az ukrán külügyminisztérium képviselője akkor azt nyilatkozta, hogy Románia számos elfogadhatatlan feltételt szabott Ukrajnával szemben a kishatárforgalmi szerződés aláírásához. Ezt Románia külügyminisztériuma azzal indokolta, hogy a román oldal elvárásai az EU által támasztott feltételekből következtek, Bukarest lehetséges schengeni övezethez való csatolása kapcsán.
Teofil Bauer, romániai ukrán küldött nemrégiben tartott sajtóértekezletén elemezte Ukrajna és Románia együttműködését. A kishatárforgalmi szerződés életbelépéséről így nyilatkozott: „Nem is annyira kellemetlen, mint inkább nehéz erről beszélnem, hiszen az EU-tagsággal rendelkező Románia egyike az utolsóknak a szomszédos országok közül, akik még nem írták alá Ukrajnával a mindkét fél érdekeit szolgáló szerződést. Az engedély lehetővé tenné az ukrán vagy román állampolgár számára, hogy 5 éven át akadálytalanul átléphesse a határt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a határ mindkét oldalán élnek családok, rokonok, akik igényelnék a lehetőséget. A dokumentum aláírásában az EU-tag Románia játssza a kulcsszerepet, hiszen a schengeni övezetbe lépés feltételeként bizonyos kötelezettségeknek kell eleget tennie. Elsősorban a román fél álláspontjától függ a szerződés mihamarabbi aláírása. Reméljük, hogy sikerül mindkét fél számára kedvező megoldásokat találnunk, pontosabban konszenzusra jutnunk, s így lehetőleg minél hamarabb sor kerülhet a szerződés megkötésére.”
A múlt év nyarán Teodor Baconschi, az akkori román külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Bukarest szeretné minél hamarabb aláírni a kishatárforgalomról szóló szerződést, viszont meg kell teremteniük azokat feltételeket, amelyek lehetővé teszik a szerződés rendelkezéseinek betartását. A kis létszámú személyzettel működő román konzulátus Csernovciban nem képes megbirkózni egy ilyen hosszú határsáv feladataival, ezért szükség van még két konzulátus létrehozására – fogalmazott Baconschi.
Mint ismeretes, Ukrajna már aláírta a kishatárforgalomról szóló szerződést Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával, amely országok 2007 decemberétől a schengeni övezetbe tartoznak. Románia nem tagja a Schengeni Egyezménynek, az EU-nak viszont igen. Jövőbeni lehetséges csatlakozása miatt a románvízum-igénylés ügymenetének és a konzuli kirendeltségek működési rendjének meg kell felelnie a schengeni normáknak.
A zakarpattya.net nyomán