Lavrov: Moszkva üdvözölné Washington részvételét az ukrajnai rendezésben

Oroszország üdvözölné, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó diplomáciai erőfeszítésekbe, a meglévő diplomáciai formátumokon kívül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután kedden Moszkvában tárgyalásokat folytatott német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal.

    Közös sajtótájékoztatójukon Baerbock kifogásolta, hogy az előző amerikai kormányzat idején a washingtoni külügyminisztérium különmegbízottja, Kurt Volker az ukrajnai rendezés ügyében olyan párhuzamos tevékenységeket végzett a „normandiai formátum” munkájával és a kontaktcsoport üléseivel párhozamosan, amelyek Moszkva szerint ellentétesek voltak a rendezést célzó minszki intézkedéscsomag tartalmával.
    „De a jelenlegi a szakaszban okunk van feltételezni, hogy a mostani (amerikai) kormányzat realistább módon tekint az ukrajnai rendezés körüli helyzetre, és egyebek között elismeri annak szükségességét, hogy elsősorban a Donyec-medence különleges státuszának problémáját kell megoldani” – mondta Lavrov.
    „Üdvözölni fogjuk, ha az Egyesült Államok a meglévő formátumokat kiegészítve segíteni fog elmozdulni ebbe az irányba, mivel döntő befolyással bír a kijevi rezsimre” – tette hozzá.
    Mint mondta, Moszkva reméli, hogy Berlin hatást gyakorol Kijevre a minszki megállapodások kérdésében és a „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői – közös döntéseinek végrehajtásában, amelyet orosz megítélés szerint Ukrajna elszabotál.
    Baerbock, aki egy nappal a kijevi látogatása után érkezett Moszkvába, leszögezte, hogy Németország kész megvédelmezni az alapvető értékeket az Oroszországgal Ukrajna ügyében kialakult konfliktusban.
    „Nincs más lehetőségünk, még ha ez azt is jelentené, hogy magas gazdasági árat kell fizetnünk érte. Németország kitart amellett, hogy az energia fegyverként való felhasználásának következményei lennének a vezetékre (az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezetékre) nézve ” – mondta.
    Hangsúlyozta: nehéz nem fenyegetésként értelmezni, hogy „látható ok nélkül” százezer fős orosz katonai erőösszpontosítást hajtottak végre az ukrán határ közelében. Sürgette a normandiai folyamat felélesztését az ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtása érdekében.
    Lavrov elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország területén végrehajtott orosz csapatmozgásokkal kapcsolatos követeléseket. Állítása szerint Moszkva nem szolgáltatott és nem szolgáltat ürügyet új konfliktushelyzetre, csak egyet követel: a megállapodások pontos betartását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszország sürgős választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a biztonsági garanciákra tett javaslataira, amelyek célja egyebek között az észak-atlanti szövetség további bővítésének megakadályozása a posztszovjet térségben.
    Baerbock kifejezte Németország készségét arra, hogy komoly párbeszédet folytasson Oroszországgal az európai biztonságot erősítő lépésekről és megállapodásokról. Úgy vélekedett, hogy az Oroszország-NATO Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében a múlt héten megtartott eszmecserék „az első hasznos lépést jelentették a párbeszéd felé”.
    Mont mondta, noha a felek között sok kérdésben mutatkozik meg nézetkülönbség, Berlin érdekelt a stabil kapcsolatokban Moszkvával. Hazája érdekeltségét fejezte ki az Oroszországgal való együttműködésben a megújuló energiaforrások, valamint a klíma- és energiaválság elleni küzdelem területrén.
    „Németországnak megbízható Oroszországra van szüksége Európa gázellátása érdekében, amelyre még néhány évig szüksége lesz” – hangoztatta a német diplomáciai tárca vezetője.
    Lavrov válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem szűnik meg az orosz RT DE csatorna „diszkriminálása” Németországban. Mint mondta, oka van feltételezni, hogy a német hatóságoknak közük van az orosz média „üldöztetésékhez”. Baerbock azt mondta, hogy a német kormány nem avatkozik be az RT DE munkájába, és a tömegtájékoztatási eszközök munkájába való intervenció elletétes lenne hazája alkotmányával.

Forrás: MTI