Magyar elnyomás Ukrajnában?
A 2012 nyarán elfogadott kisebbségi nyelvtörvény folyamatos vitákat, tüntetéseket generál az igazukért harcoló kisebbségek, a hatalmon lévő pártok és az ellenzék körében egyaránt. Egyes politikai elemzők felesleges pénzkidobásnak vélik a kisebbségek jogait védő, szolgáló lépéseket, s az ország kettészakadásának veszélyét látják a nyelvtörvény, esetleg a kettős állampolgárság lehetőségének elfogadásában.
Viktor Pascsenko, a Kárpátaljai Politikai Kutatási Központ vezetője a Gazeta.ua lapnak adott interjúban az ország előrehaladását hátráltató elementáris ostobaságnak titulálta a nyelvtörvény kérdését.
A nyelvtörvény elfogadásának nem lesznek jogi vagy gyakorlati következményei – mondta a politológus. Véleménye szerint az ország kettészakítására is irányulhat a döntés, amelyhez „az ellenzék ostoba módon még közre is játszik.” Teljesen értelmetlennek látja a nemzetiség feltüntetését is a személyi igazolványokban. Az állami költségvetésből nem tudják finanszírozni a döntés végrehajtását, nem futja a keretből, de akkor mi az, amire futja? A 2012-es választások nyilvánvalóan megterhelték az államkasszát, s az újonnan alakult parlamentben is jelentős „befektetéseket” kíván az erőviszonyok elrendezése.
Volodimir Feszenko politikai elemző nagyhatalmi játszmának véli Viktor Medvedcsuknak, az Ukrán Választás társadalmi mozgalom vezetőjének kezdeményezését, miszerint tegyék lehetővé az ukrán állampolgárok számára a kettős állampolgárságot. Feszenko úgy véli, a döntés számos kockázati tényezőt rejt magában, és szemben állna a nemzet érdekeivel. Néhány határ menti régió a szomszédos országok befolyása alá kerülhet – nyilatkozta az elemző. Főként az orosz hatást hangsúlyozza ki, de a magyar és román kisebbségek körében is nagyon népszerűnek tartja az ötletet, így a kárpátaljai járások területei is kettős befolyás alá kerülhetnek.
Felesleges pénzkidobás lenne tehát kétnyelvű szakembereket alkalmazni, hogy a kisebbségben élő lakosság anyanyelvén kommunikáljon például az egészségügyi ellátás során, hogy megértse, milyen diagnózist állít fel az orvos egy vizsgálatot követően, vagy el tudja mondani a felmerülő problémáit, esetleg jogorvoslatért folyamodjon a bíróságon? Egyenesen országromboló következményekhez vezetnének ezek a lépések? Arról már az elemzők sem tesznek említést, hogy a minisztérium miért nem változtat oktatáspolitikai nézetein, hogy a nemzeti kisebbség is megfelelően el tudja sajátítani az államnyelvet. Az ország jelenlegi helyzetét tükrözi az a tény is, hogy Ukrajna jövőképét féltik a kisebbségektől, miközben elképesztő méreteket ölt a nacionalizmus, és a lakosság is bizonyította, hogy kész ilyen vezetőkre bízni az országot, amikor szavazataival bejuttatta a Szvoboda (Szabadság) pártot a Legfelsőbb Tanácsba.