Csak megy az ember…
Csak megy az ember, nem nézi a tájat.
Füvet rágcsál a réten vagy kapálgat
egy krumpliföldet, mint holland parasztok
kiket Van Gogh festményére ragasztott.
Csak megy az ember, nem néz fel a házra
a homlokzati látvány mindhiába
stukkók, szobrok, oszlopfők nem kísértik
figyelmét, vakon sétál el a sírig.
Csak megy az ember, nem néz fel az égre
a felhők járása nem áll be képbe
a fények oltárkapukat se nyitnak
s nem szól oda az árva angyaloknak.
Csak megy az ember, nem érti a beszédet
reklámot skandál, árcédula-képet
tapétáz homloklebenye falára
és elfelejti, mi a léte ára.
Finta Éva