Február 21. – Az anyanyelv nemzetközi napja

Az anyanyelv nemzetközi napja – Az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelvi nemzetközi napjává nyilvánította.

A világnapot – amelyet 2000-ben ünnepeltek meg először – annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut (az Indiából Pakisztánba bevándorolt mohadzsir népcsoport nyelve) nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok tiltakozásul február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük.

A globalizáció következtében rohamosan növekszik a kis nyelvekre leselkedő veszély. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint a kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben feltartóztathatatlanul hódít az angol, mint világnyelv. Ahhoz, hogy egy nyelv önállóan élhessen, néhány százezer ember kell, aki azt életvitelszerűen használja, mert bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata feltartóztathatatlan – manapság feltételezések szerint körülbelül kéthetente tűnik el egy nyelv a világon.

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád részeként mintegy 3000 éve önállósult. A XI. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, ám ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csupán 70 ezret tartalmaz. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek, az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből.

A magyart – a herderi jóslat ellenére, amely nyelvünk lassú kihalásáról szólt – jelenleg nem fenyegeti ez eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, hazánk EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike a magyar. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka.

Európában egyedülálló intézményként Magyarországon, 2008. április 23-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amelyben állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját, jelenét és reményteljes jövőjét korszerű hang- és látványelemek kíséretében.