Gyűjteményes kertet létesít a Rákóczi-főiskola kutatóintézete Interjú dr. Szikura József rektorral

A napokban avatták fel a nagyberegi tájházat, amelynek területén gyűjteményes kert létrehozását tervezik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II.RFKMF) Fodor István Természettudományi Kutatóintézetnek munkatársai.

Ennek apropóján kérdeztük dr. Szikura Józsefet, a Rákóczi-főiskola rektorát, a Fodor István kutatóintézet vezetőjét a gyűjteményes kerttel kapcsolatos tervekről, létrehozásának céljairól.

– Milyen célt szolgál a gyűjteményes kert létrehozása?
– A tájház nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen létrehozásakor összegyűjtötték a magyarság elméleti és lelki életének hagyatékait Kárpátalja különböző vidékeiről. Csak dicséretet érdemel az elvégzett munka, s az, hogy végre megnyithatták ezt az épületet.
A most felavatott tájház mellett gyűjteményes kertet szeretnénk létrehozni, ahol a tervek szerint megalapozzuk és megszervezzük Kárpátalja természetes és kultúrflórájának génbankját. Kárpátalja több növényföldrajzi területre oszlik, s mi mindet meg akarjuk örökíteni. A Beregvidékről, a beregi domboktól kezdjük a munkálatokat, egészen a Nagyalföld Kárpátalján húzódó részéig. Ez egészen a Huszti-kapuig terjed, Rakasztól Tiszakirváig.
A begyűjtésnek anyagi korlátai vannak, ezért is kezdünk a Beregvidéken, s csak később megyünk az előhegységre és Kárpátalja hegységeire. Fel kell tárnunk, milyen fajok lelhetőek fel a természetben, majd fel kell jegyeznünk őket, továbbá azt, hogy milyen területről származnak, hogy a virágzás után be tudjuk gyűjteni a magvaikat.
A tudományos-történelmi jelentőségén kívül oktatási célt is szolgál a gyűjteményes kert, hogy jó botanikusokat nevelhessünk, akik nemcsak Kárpátalja, de az egész világ kultúrflóráját ismerni fogják.
Hogy kiderítsük azt, mi volt a múltban, elsősorban a jelent kell tanulmányoznunk, hogy összehasonlítási alapot találjunk. Ezért van szükség a fiatalokra, akik tanulni szeretnének, szomjasak a tudásra, s reméljük, hogy ők majd továbbfejlesztik azt, amibe az elődeik belekezdtek.

– Mekkora földterületre terjed ki ez a botanikus kert?
– Megközelítőleg nyolcvan századhektáron terül el. A kert fel van osztva, fel van szántva. Kárpátalján 230 ritka növény található a természetes flórájában, s az ágyások már elő vannak készítve számukra. Mind a 230 fajt be lehet telepíteni erre a területre. Idővel még több földterületre lenne szükség, hogy kísérleteket végezhessünk, s ezáltal jobban megismerjük az adott fajt, annak biológiáját.

– Kikre hárul a legtöbb feladat? Kik vállalnak oroszlánrészt a munkálatokban?
– A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos műhelyének, a Fodor István Természettudományi Kutatóintézetnek a munkatársai végzik el a legtöbb feladatot, s vannak fiatalemberek, akik Magyarországon tanulnak, doktoranduszhallgatóként fejlesztik tudásukat, bennük van a reményünk. Ezenkívül természetesen a főiskola biológia szakos diákjai is segíthetnek. A terepgyakorlatok alkalmával a védett fajok cönopopulációit fogjuk tanulmányozni. A beregi kertben el lehet mélyíteni ezt a tudásanyagot: a növények alapköreit, biológiáját, ritmusát. Ez lesz a feladata ennek a gyűjteménynek, hogy mélyebben, fajonként ismerjék meg a kutatók, diákok a növényvilágot, ezáltal a mindennapi életben is jól használható tudást szerezhetnek. Fontos, hogy kapcsolatot tartsunk a természettel, hisz az életben az embert leginkább a természet nyugtatja meg. Ez sok évre szóló feladat, amely nemcsak tudást, hanem türelmet is igényel. Összefogásra van szükség, csak így védhetjük meg a Kárpát-medence egyedülálló természeti kincseit. Éppen ezért májusban nemzetközi tudományos konferenciát rendezünk, hiszen a kapcsolatok által lehet gyümölcsöző a munkánk.

– Kik vesznek részt ezen a konferencián?
– Szlovákiából érkeznek majd szakemberek. Eperjesen van egy tanárképző egyetem, ők a Felvidék flóráját tanulmányozzák. Érkeznek résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Intézetéből s a tápiószelei Agrobotanikai Intézetből is, amely mára világhírűvé vált, sok országból küldenek magpéldányokat a kutatóintézetükbe.
A térségünkben fellelhető növények védelme mellett fontos, hogy honosítás által gazdagítsuk Kárpátalja növényi erőforrásait. Korábban Közép-Ázsia és Kazahsztán flórájával foglalkoztam, itt nyolcezer, természetes környezetükben fellelhető fajt tartanak nyilván. Közöttük olyan dísz- és gyógynövényeket, amelyekről sok európai nem is hallott, és amelyeket soha nem látott. Ezeket a növényeket is be szeretnénk telepíteni a beregi kertbe, mivel Kárpátalja éghajlati körülményei megfelelőek a növények fejlődéséhez. Ezért meghívjuk a kazahsztániakat, s a tádzsikisztániakkal is felvettük a kapcsolatot, segítenek nekünk Kárpátalja növényerőforrásainak gazdagításában.

– Ha 10-15 évet előreugorhatnánk az időben, mi lenne az a cél, melyet kitűzhetnénk a kert fejlesztését illetően?
– A végső cél, hogy megvédjük Kárpátalja flórájának fajait. A génállomány több összetevőből áll. Megkülönböztetünk bennszülött (endemikus) és reliktum, vagyis maradványfajokat, amelyek a régi geológiai időkből maradtak fenn. Ezeket meg kell védenünk, hogy ismert legyen az utókor számára is. Ezenkívül Kárpátalja flórájának vannak jellegzetes fajai és különböző haszonnövénycsoportjai. Különös figyelmet kell szentelni a dísznövényeknek, elsősorban a tavasziaknak. Lehet gyönyörködni bennük, de nem lenne szabad letépni azokat. Már a bölcsőtől fogva fejleszteni kellene a gyermekekben a természet iránti szeretetet. Nem a televízió előtt kell ülni, bár azt is lehet, de ha ezt fogjuk csinálni, akkor semmit nem fogunk elérni – cselekedni kell!

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma