A magyar kormányzat nem-ukrán szervezetet támogatott az állami kisebbségi önkormányzati választásokon
Magyarországon támadást intéznek a helyi ukrán közösség ellen. Ezzel a címmel jelent meg a Zakarpattya.net hírportálon egy nyílt levél vagy segélykérés a Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete és az Ukránok Európai Kongresszusa vezetőjének – Hartyányi Jaroszlava – tollából. A néhány hete lezajlott kisebbségi önkormányzati választások eredménye megosztottságról ad tanúbizonyságot, mely aggodalmat váltott ki a magyarországi ukrán közösség eddigi vezetőiből.
Érdekes azonban, hogy míg a magyarországi ukránok ezen problémáját együttérzően fogadta az ukrajnai közvélemény, a kárpátaljai magyar szervezetek választások idején elhangzott aggodalmait az ukrán pártok megosztó törekvéseivel szemben ukrán sajtó már a vélemény-nyilvánítás szabadságának korlátozásaként értelmezte. Alább olvasható a nyílt levél szövegének fordítása.
Az ukrán civil szervezetek vezetőihez
Támogatási kérelem
Kedves Barátaim!
Hat év telt el azóta, hogy az ukrán közösség felkelt, hogy megvédje az ukrán géniusz Tarasz Sevcsenko becsületét. Nagy küzdelem volt egy igazi emlékműért, de Önök, a világ ukránjai velünk voltak. De most ismét nehéz idők várnak Ukrajnára és ránk. Nemcsak Ukrajnában vagy Oroszországban éri támadás az ukránokat, de a mi hazánkban, Magyarországon is.
2011. január 9-én választásokra került sor az Állami kisebbségi önkormányzati testületbe, amelyen bebizonyosodott, hogy megindult a Magyarországon élő ukránság lejáratása. A választásokon a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület már negyedik alkalommal állított jelölteket. A mi szervezetünk mellett kijátszva a magyar kisebbségi törvényeket, egy Kijevi Rusz Magyarországi Ukrán Hagyományőrző Egyesület nevezetű fantomszervezet is állított jelölteket, akik nemcsak, hogy nem ukránok, de kötődésük sincs az ukrán kultúrához. 2010-ben olyan magyar településeken hoztak létre alapszervezeteket, ahol a népszámlálási adatok szerint ukrán lakosság nem is él.
A mostani kisebbségi választásokon jelölteket indítottak szervezetünk képviselőivel szemben, melynek következtében a Magyarországi Ukrán Kisebbségi Önkormányzatból 8 olyan ukrán jelöltünk szorult ki, akik korábban Egyesületünk alapítói voltak.
A jelenlegi helyzet szerint Egyesületünknek 13, míg a kétes hátterű ál-ukrán szervezetnek pedig 8 képviselője lett az ukrán kisebbségi önkormányzatban. Ez azt jelenti, hogy olyan személyekkel kell együttműködnünk, akik egyrészt lenézik az ukránságot, másrészt nyíltan lépnek fel Ukrajna függetlensége ellen. Vezetőjük már bejelentette nekünk, hogy ők nem tekintik magukat az ukrán nemzet részének, ettől kezdve nekünk sem áll jogunkban az ukrán állami szimbólumok használata és a himnusz éneklése.
Mi többször is kértük hivatalosan a magyar kormányt, hogy védje meg a magyarországi ukránokat. Erre többször kaptunk ígéretet, de valójában csak saját magunkra és az Önök támogatására számíthatunk.
Értjük és érzékeljük a magyarországi ukrán közösség bonyolult helyzetét, ezért arra kérünk mindenkit, aki hisz az összetartás erejében, írjon levelet a magyar miniszterelnöknek vagy nyújtson be petíciót a lakhelyéül szolgáló ország magyar konzulátusán. Kiemelten fontos, hogy a magyar állam megértse, hogy mi nem vagyunk egyedül, s a világon élő összes ukrán összetart, és egységes erőt képez.
Együtt megmutathatjuk, hogy az ukránokat nem olyan könnyű legyőzni.
Tisztelettel: Hartyányi Jaroszlava, az Ukránok Európai Kongresszusának vezetője
Budapest, 2011.01.18.
Az események kronológiája:
1. 1991-ben létrejött az Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete, mely a mai napig az egyetlen ukrán érdekeket képviselő magyarországi szervezet.
2. 1993-ban Magyarországon törvény született a nemzeti kissebségekről, amely hivatalosan elismerte az ukrán kissebség létezését Magyarországon. A törvény értelmében a nemzetiségek jogot kaptak a helyi kisebbségi önkormányzatok létrehozására és képviselők jelölésére az Országos Kisebbségi Önkormányzatba.
3. 1998 – A Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete négy városban hozott létre helyi kisebbségi önkormányzatot: Budapest, 4. és 9. kerületében, Komáromban és Szegeden. Az OVB felügyelete mellett és a választási törvények értelmében 4 évente kerül sor tisztújításra ezekben a testületekben.
4. 2002-ben önkormányzataink száma nyolcra emelkedett, és ebben az évben jelentek meg az első ál-ukrán önkormányzati szervek, amelyekben nem ukránok vettek részt.
5. 2006-ban kisebbségi önkormányzatainak száma 12-re emelkedett, de nőtt az ál-ukrán önkormányzatok fenyegetése is. Abban az évben a magyar kormány segítségével sikerült megakadályozni az ál-ukrán szervezetek bekerülését a Magyarországi Ukránok Országos Kisebbségi Önkormányzati testületébe.
6. 2010-ben a MUKE már 14 kisebbségi önkormányzattal működött, de ezzel szemben már 9 olyan „ukrán önkormányzat” létezett, melynek semmi köze nem volt az ukrán nemzethez, kultúrához.
7. 2011-ben a „Kijevi Rusz” néven bejegyzett ukrán fantom szervezet (székhelye Miskolc) jelölteket állított a Magyarországi Ukránok Országos Kisebbségi Önkormányzati testületébe. Az észak-magyarországi Miskolc környékén 6 színmagyar faluban hoztak létre ún. ukrán kisebbségi önkormányzatot. Budapest 6. kerületében viszont cigány kisebbségiek hoztak létre ukrán önkormányzati alapszervezetet, Pécsett oroszok, Komlón pedig Kárpátaljáról áttelepült magyarok tették ugyanezt.
A 2011. január 11-én tartott Országos Kisebbségi Önkormányzati választások alkalmával a részvétel mindkét szervezet szavazói részéről 100%-os volt, a betölthető 21 helyre 8 jelöltünk nem került be, és helyüket kilenc olyan személy tölti be, akiknek nincsenek valós ukrán kötelékei.
A képviselői mandátumok leosztása tehát a következő: 13 ukrán és 9 amolyan ál-ukrán, aki nem is kötődik az ukrán nemzethez!!!
Fordította: Berghauer Sándor
Bevezető és lektorálás: BA
Forrás: zakarpattya.net