Karádi helyesírási verseny: beszélgetés Hutterer Évával

Karádi László, a kitűnő kárpátaljai nyelvész és irodalmár egykor a Beregszászi 4-es Számú Kossuth Lajos Középiskola tanára volt. Tiszteletére először egykori munkahelye szervezett helyesírási vetélkedőt, majd a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vette át ennek a hagyománnyá vált versenynek a rendezését. Idén február 11-én volt a vetélkedő, ennek eredményeiről, tanulságairól és általában a kárpátaljai magyar helyesírásról beszélgettünk Hutterer Évával, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékének oktatójával.

– Ön mikor kapcsolódott be a verseny szervezésébe?

– 2001-ben kapcsolódtam be a KMPSZ munkájába, a zsűri tagjaként már akkor is részt vettem a versenyen. Öt évvel ezelőtt kérték fel először a tanszéket, illetve a tanszék magyar szakos tanárait, hogy vegyenek részt a feladatok összeállításában és a vetélkedő lebonyolításában. Ez azért alakulhatott így, mert a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola között még a független érettségi tesztelés bevezetése előtti években létrejött egy megállapodás, mely szerint a Karádi-versenyen dobogós helyezést elért diákok plusz pontokat kapnak a tanító és az óvodapedagógia szakra való felvételikor. Ekkor vette át tanszékünk a verseny szakmai részének a szervezési feladatait.

– Milyen szempontok szerint állítják össze a vetélkedő feladatait?

– A KMPSZ módszerészei lefektettek bizonyos alapelveket. A feladatlapok összeállításánál figyelembe kell vennünk a tananyagot, illetve a tanulók előző években szerzett ismereteit. Alapvető helyesírási ismereteket mérünk, mindössze korosztályonként bővülnek a feladattípusok, és nehezedik a szóanyag. Ismerjük természetesen a különböző magyarországi versenyek feladatlapjait is, a lehetőségekhez mérten próbálunk azokhoz is igazodni. Ez elsősorban a feladatok megfogalmazására, a nyelvhasználatra, a szakkifejezésekre vonatkozik. A rendszeresen versenyző gyerekek, illetve a felkészítő tanáraik jártasak a feladatok megoldásában, többnyire az „újoncoknak” vannak nehézségeik.

– Magyarországon is megállják a helyüket a versenyzők?

– Akik jó eredményeket érnek el az itthoni versenyen, azok Magyarországon is jól szerepelnének, persze ott erősebb mezőnnyel találnák szembe magukat.

– Mitől függ, hogy valaki jó vagy rossz helyesíró?

– A helyesírás jó nyelvtani alapozással és sok-sok gyakorlással jól fejleszthető. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a tényeket sem, hogy sokszor jó képességekkel megáldott gyereknek is csapnivaló a helyesírása, kellenek tehát olyan adottságok is a fejlesztéshez, amelyekre lehet építeni. A jó nyelvérzék mellett olyan pszichikus tényezőknek is fontos szerepe van, mint a memória, a figyelem, sőt a személyiségvonások is meghatározóak lehetnek. Aki tanított már alsó osztályban, az tapasztalhatta, hogy sokkal nehezebb egy örökösen izgő-mozgó, fészkelődő gyereket önfegyelemre és önellenőrzésre szoktatni, mint azt, aki nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, és szeret az apró részletekkel is bíbelődni. Holott tudjuk, hogy a helyesírás százszázalékosan nem sajátítható el, tehát a szabályok tanítása és a gyakorlás mellett rendkívül fontos annak a szokásnak a kialakítása, hogy mielőtt leírunk egy-egy nehezebb helyesírású szót, gondolkozzunk el a helyesírásán, és az írás befejeztével ellenőrizzük azt, amit leírtunk. Ha kialakítottuk, ez a szokás felnőtt korban is megmarad.

– Mennyire lehet felnőtt korban javítani a helyesírásunkat?

– Tudatosan, sok odafigyeléssel lehet korrigálni a hibákat. Ehhez erős elhatározás, elszántság kell, és sok idő, mert minél inkább automatizálódik, rögzül egy cselekvéssornak, esetünkben az írásnak vagy egy-egy szónak a helytelen használata, annál nehezebb javítani. Ugyanakkor a társadalmi elvárások is változtak. Régen az számított művelt embernek, aki tudott helyesen írni, olvasni és jó szónoki képességekkel rendelkezett. Ma már ez másként van. Rengeteg rossz mintát látunk akár a médiában, akár az interneten, ez akaratlanul is hat ránk. Általános tendenciának vélem, hogy romlik a helyesírásunk. Ezért van meghatározó szerepe a helyesírás alakításában az iskolának.

– Mivel járulhat hozzá az iskola a helyesírás fejlesztéséhez?

– A szemlélet formálásával. Azzal, ha minden órán elvárás a tanulókkal szemben, hogy helyesen írjanak. De nemcsak elvárjuk, hogy helyesen írjon a gyerek, hanem ellenőrizzük és javítjuk is a hibáit, tehát van egyfajta visszacsatolás, értékelés. Az is fontos lenne, hogy a magyar nyelv órákon fordítsanak több időt gyakorlásra, hisz a megszerzett tudást csak így lehet megszilárdítani, tehát a meglévő óraszámokat nem tovább csökkenteni, hanem növelni kellene. Az semmiképp sem lehet hivatkozási alap az óraszámok csökkentésekor, hogy a magyar nyelv (a magyar nyelv és irodalom szak kivételével) nem felvételi vizsgatárgy, mert ezzel a magyar nyelv presztízsét rontjuk. A főiskolai diákok tudásán is mérhető a szemléletváltás. Amíg magyar nyelvből és irodalomból kellett felvételi vizsgát tenniük, addig lényegesen jobb helyesírású tanulók kerültek be a képzésbe, ma már mi is ott tartunk, hogy a magyar nyelv órák mellett helyesírási szemináriumokat tartunk a hallgatóknak. Egy pedagógusnál alap a jó helyesírás.

– Mi jellemezte az idei verseny helyesíróit?

– A mostani vetélkedőn, amellett, hogy a korábbi éveknél is jóval magasabb volt a résztvevők száma – háromszázhúszan jöttek el –, erős volt a mezőny. Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláinak többsége a Felső-Tisza-vidéktől kezdve a Nagyszőlősi és Beregszászi járáson át az Ung vidékig képviseltette magát. Sok iskola idén először vett részt a versenyen. Jó eredmények születtek, és azt külön kiemelném, hogy az általános iskolák versenyzői ugyanúgy értek el jó eredményeket, mint a nagyobb középiskolák, gimnáziumok tanulói, nem igaz tehát az az előítélet, hogy nekik nincs esélyük a helyezésre. A zsűri tagjainak persze nem volt könnyű dolga a feladatlapok javításánál, ennek tulajdonítható, hogy a 8. osztály tesztjeinek javításába, illetve összesítésébe hiba csúszott. Szerencsére ez kiderült, és korrigáltuk a hibákat, s minden dolgozatot újraszámoltunk. Így született meg az idei Karádi-verseny eredménye, mely megtekinthető a KMPSZ honlapján, illetve a Kárpátalja.ma internetes hírportálon. A győztes tanulók a korábbi évekhez hasonlóan magyarországi kiránduláson vehetnek részt. Ezzel is arra szeretnénk ösztönözni a diákokat, hogy minél többen vegyenek részt a versenyeinken, érezzék fontosnak helyesírásunk, anyanyelvünk ápolását.

– Köszönöm a beszélgetést.