Kárpátalja anno: Feketepatak

Feketepatak (Csornij Potyik) település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban. Nincs önálló önkormányzata, közigazgatásilag Verbőc községi tanácsához tartozik.
Tiszaújhelytől északkeletre, Verbőc északi szomszédjában fekvő település.
Feketepatak Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1260-ban említették először Feketepotok néven.
A települést 1260-ban Feketepotok néven említették. A megnevezés a magyar fekete melléknévnek és a patak „vízfolyás” főnévnek az összetétele. A falun egy sokszor egészen kiszáradó, fekete színt mutató patak kanyarog át. A Bereg-Ugocsa vármegye településének termékeny talaja és nagy erdeje volt közösen Verbőccel. A falu környékét Töhötöm vezér törzse foglalta el, és ennek egyik ága a Farkas Igmánd nemzetség ütött tanyát. A tatárdúlás alatt a község teljesen elpusztult, majd a Gut-Keled nemzetségből származó Thyba fia, Miklós nyerte el adományként V. István királytól. A család a Szamos mentéről hozott magyarokkal telepítette újra a falut. 1944 őszén a sztálinisták 99 férfit hurcoltak el, közülük 22-en odahaltak. A II. világháború a faluból 8 áldozatot követelt. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Feketepatak lakossága 1 071 ember, ebből 999 magyar. A színmagyar közösségben csak szórványban élnek más nemzetiségű (ukrán, ruszin) emberek.
A magyar tannyelvű verbőci általános iskola egyben a feketepatakiaké is, hiszen a két község találkozásánál építették fel, akárcsak a magyar óvodát és a művelődési otthont. Feketepatak jelenkori történelme teljesen összefonódik a verbőciekével.
Feketepatak régi temploma 1670-ben épült, mai formáját 1848-ban kapta.Jellegzetes kazettás mennyezettel büszkélkedhet, melynem a széleit a trikolor fonja körbe. A templomkert két gesztenyefája kb.140 éves,(amit a mai kor”2012″ emberei a kivágásra szeretnének itélni)holott ez adja meg a jellegét a cinterem-nek. 1989 novemberében a református templom falán emléktáblát helyeztek el a II. világháború és a sztálini terror áldozatainak tiszteletére.
Forrás: wikipedia.org