2200 méter…

…az körülbelül 3123 lépés. 1049.000 méter, az körülbelül 1500.000 lépés. Szép séta mindkettő. Ebből gondolhatjátok, hogy az elsőt választaná, mindenki. Most a Camino fanatikusokat és a természetjárókat ne vegyük ide, csak az átlagembereket.

„Mond, te kit választanál?”

Vagyis mit, melyiket? Az egyik egy kellemes séta, a másik egy országokat érintő, tengert átszelő vándorlás, vagy neked fordítva? Lehet, hogy egyik sem nehezebb a másiknál. A kilátások is különbözőek, az egyikben utcák, terek, házak, emberek, némi kutyakaki. A másikban utak, fák, házak messziről, emberek, inkább messziről..remélem ez a mondat nem Messiről fog szólni..aztán országhatárok, városok, falvak, egy nagy víz, hívjuk tengernek, majd megint az előbb felsoroltak és megérkeztél.

 Két jól leírható távolság, két meghatározó helyszín, egy közös van benne. Az egyik Róma városa, a másik a Kossuth tér, Budapesten. Sokan és sokszor legyűrik ezt a két távolságot az otthonuktól, én most nem ezt teszem.

Vele tudnék találkozni, vele, akiről, most kérem megkapaszkodni, azt érzem találkozott Istennel. Nem csak úgy, szakrálisan, átvitt értelemben, hanem a nap végén benyit hozzá és elbeszélgetnek, megisznak valamit, majd elköszönnek egymástól.

Tényleg, a pápa, miért mindig egy öreg bácsi, már ha feltételezzük, hogy a fiataloké a jövő, akkor nem kéne váltani. Ahogy öregszem egyre többször jut ez a gondolat eszembe.

U.i.: Jöjjön el a te országod!

Erbé