A jégkorszak és a második világháború emlékei a Spici-hegyen
Utunk a csornahorai ösvényeken vezet, ahol végig megfigyelhetjük a legmagasabb ukrajnai csúcsokat. Elhaladunk a Neszamovite-tó mellett is, amely gleccser eredetű. Vagyis a gleccser, amely lassú mozgást végez a hegyoldalon, alakította a felszínt. Az általa vájt mélyedésben az idők során létrehozta a Neszamovite-tavat. Körülötte és mélyén is moréna – a gleccser által szállított üledékek találhatóak. Ilyen tó az Ukrán-Kárpátoknak ezen a részén gyakran előfordul.
Az 1 863 méter magas Spici-hegy már Ivano-Frankivszk megyében található, de a csornahorai masszívum része. Ha a Spicire felmászunk, életre szóló emléket kapunk. Maga a „spici” szó tűket jelent. Ezt a nevet azokról a hegyes sziklákról kapta, amelyek a hegy oldalában akár több tíz méter magasra is kiemelkednek. Nagy, kiálló tűkre, éles késhegyekre emlékeztetve. Ezt, mint a Csornahora legtöbb domborzati formáját a jég alakította. A hegy aljában egy óriási mélyedést látunk, amit kárfülkének, vagy cirkuszvölgynek neveznek. Ez is a gleccser romboló munkájának köszönhető. Itt a hó gyakran nyár közepéig, vagy még tovább is meg tud maradni. Ezt firnnek, vagy csonthónak nevezik, mivel a fagyás és olvadás váltakozása miatt megváltozik a hó kristályos szerkezete, és apró, kemény jégszemcsékké változik, kissé szürkés árnyalattal.
A hegy, azon kívül, hogy gyönyörű természeti képződményekkel rendelkezik, őrzi az emlékét egyben a történelem egyik legrosszabb eseményének is, a második világháborúnak.
Ismeretes, hogy a Kárpátokban található az Árpád-vonal védelmi rendszer, amelyet a magyarok építettek, hogy fenntartsák a szovjetek előrenyomulását. Az Árpád-vonal megerősítésére épült ki a Szent László és a Hunyadi állás, ezek az egykori határ mentén, és azon túl találhatóak több kilométeren keresztül. A Spici közelében fut a Szent László állás, mivel ez közel van az egykori határhoz. Egy hosszú, szűk árokrendszer, ahol néhol még szögesdrót is megmaradt és ma is a hegy előtt húzódik. Ha nem figyelünk, könnyen bele is léphetünk.
A túrázás és a hegyek szeretete főiskolás korunkban kezdődött a kötelező terepgyakorlatokkal. Itt nem csak túráztunk, hanem előadtunk, vizsgálatokat, méréseket is végeztünk. Észre sem vettük, amikor a kötelező gyakorlatokból hobbivá vált a hegymászás és elkezdtük keresni az új kalandokat, melyekről rovatunkban olvashatnak.
Versenyt rendezünk. Ki ér hamarabb a csúcsra? Ehhez át kell ugrani az árkon, majd megküzdeni egy kisebb emelkedőn. Aki felmászik a csúcsra, ismét lesz miben gyönyörködnie.
Gyöngyössy Tibor
Kárpátalja.ma