Többezer hugenottát gyilkoltak meg a Szent Bertalan-éj után
A református egyháztörténelem egyik legsötétebb dátuma 1572. augusztus 23-a. Ezen a napon kezdődött meg a hugenották (francia reformátusok) lemészárlása a francia fővárosban, Párizsban. Az áldozatok számát több mint tízezerre becslik.
Franciaországba Kálvin János tanaival terjedt el a reformáció a XVI. században az állam déli részén. A hítmegújítási folyamat nagy port kavart a katolikusok és a protestánsok között.
A mészárlás előzménye augusztus 22-ére tehető, amikor a protestáns Coligny marsallt megsebesítették. A hugenották ezért igazságszolgáltatást akartak. A gyors nyomozás során a szálak a király öccsénél, III. Henrik Anjou hercegnél és Medici Katalinnál, IX. Károly gyámjánál futottak össze. A megtorlástól való félelmükben IX. Károly uralkodót felbujtották a hugenották ellen, aki beleegyezett a protestánsok meggyilkolásába.
Bár eredetileg „csak” pár tucat embert akartak megölni, a Szent Bertalan éj utáni hajszát követően több mint tízezer hugenotta halt meg ártatlanul.
Nyitóképen: a Szent Bertalan-éj François Dubois festményén