A márciusi tél tanulságai

Fagy és hó ejtette kétségbe idén tavasszal azokat a gazdákat, akik hajtató létesítményeikben, a szántóföldön próbálkoznak a növénytermesztéssel. A tavaszi tél tapasztalatairól Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agri­cultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

– Hogyan hatott ez a furcsa március a növénytermesztők munkájára?

– Minden idénykezdetnek megvan a maga sajátossága. Az ideinek az, hogy Sándor, József, Benedek nem meleget hozott a zsákjában, hanem zimankót és havat. A gazdák persze ennek ellenére idén ugyanúgy dolgoztak, mint máskor, vagyis amikor eljött az ideje, vetettek, amikor kellett, pikíroztak, de az is bizonyos, hogy az elmúlt napok hidege nem szerepelt a terveikben. Erre persze azt szoktuk mondani, hogy az időjárás viszontagságai a jó gazdát segítik, a gyengét pedig kiütik, ezáltal gyérítve a konkurenciát. A jó gazda ugyanis felkészül minden eshetőségre, vagyis a lehűlésre, a fagyra, a hóra is. Aki nem így tesz, az érthetően nem tud jó eredményeket elérni.

– Ezzel együtt az időjárás komoly gondokat okozhat…

– Természetesen. Az idén volt egy jelentős felmelegedés február utolsó és március első napjaiban, s a környékünkön a korai zöldségek magvai, de még bizonyos palánták is a földbe kerültek. Ez történt a korai krumplival is: akadt, aki szabadföldbe szintén elvetette, síkfóliás vagy fátyolfóliás takarás alá. Ugyancsak a földbe került a hónapos retek, s mint hallottam, az ilosvai járási Zariccsa község környékén sokfelé kiültették a korai káposztát is fóliaalagutakba vagy fátyolfóliás takarással. Ekkor csapott le a márciusi tél. Jelenleg úgy tűnik, hogy amelyik vetés nem kelt ki, az átvészelte a havat, a hideget. A kiültetett palánták és kikelt vetések viszont, elsősorban azok, amelyeket nem védett meg a lehullott hóréteg, óhatatlanul megfagytak. Ezeket a területeket nagy valószínűséggel át kell majd vetni. A hideghajtatásban termesztett hónapos reteknél, krumplinál azt tapasztaltuk, hogy az 1-2 réteg fátyolfólia kiválóan megvédte a növényállományt még a mínusz 10 fok körüli hidegben is. Megjegyzendő persze, hogy hidegtűrő növényekről van szó. A szabadföldbe ültetett krumpli viszont megfagyott, s ami mégis maradt, az elrohadt a sok esőtől, így idén a korai krumpli tömeges megjelenése várhatóan csúszni fog.

– Mi a helyzet a fűtött létesítményekben?

– A idei tavasz rávilágított egy komoly hiányosságra a környékünkön fűtött hajtatással foglalkozó gazdáknál: nem fordítanak kellő figyelmet a klímaszabályozásra. Ebben az esetben nem fűtési problémákra gondolok, hanem a páratartalom szabályozására. A fűtött fóliasátrak jellemzően belső, azaz dupla fóliatakarással rendelkeznek, amitől érthetően csökken a létesítmény légtere, s az is érthető, hogy a gazdák nem szívesen engedik ki a drága pénzen előállított belső hőt. Ez azonban vissza szokott ütni, mert a közel 100 százalékos hajnali-reggeli páratartalom miatt, s mert a növények nem párologtatnak kellőképpen, mindenféle hiánytünetek jelennek meg az uborkán, a paradicsomon. Leginkább a kalciumhiány tünetei mutatkoznak, vagyis a felső levelek „visszafelé kanalasodnak”, az uborka hajtáscsúcsa pedig gyakran megvakul. Ha a növény nem tud párologtatni, megszűnik a tápanyagfelvétele is, minek következtében a jelentkező hiánytünetek ugyancsak visszavethetik a fejlődését. Ilyen esetekben leginkább azt szoktuk javasolni, hogy mindenekelőtt szüntessék meg a kiváltó okot, vagyis reggelente mielőbb szellőztessenek. Engedjék, hogy a meleg, párás levegő áramoljon ki, s helyét hideg, száraz, széndioxidban dús levegő foglalja el, amely még esőben is szárazabb, mint a benti. Ilyenkor megfigyelhetjük, hogy olybá tűnik, mintha egy felleg törne elő a hajtató létesítményből a szellőzőnyílásokon.

– Nem okoz kárt a hideg levegő a növényekben?

– Természetesen ezt a műveletet úgy kell megoldani, hogy fűtve szellőztetünk, tehát a fűtést a szellőztetés idejére sem kapcsoljuk ki, s odafigyelünk, hogy a hőmérséklet odabent ne zuhanjon túl mélyre. Ha viszont sikerül 80 százalék alá tornáznunk a benti relatív páratartalmat, növényeinkben újra beindul az anyagcsere, azaz a tápanyagfelvétel, s megszűnnek a hiánytünetek.

– A hajtató kertészek másik gyakori problémáját úgy szokták összefoglalni, hogy könnyebb meleget csinálni, mint fényt. Mit javasol erre a problémára?

– Tavassal valóban gyakori a felhős, esős időjárás, sőt mint most is, időnként a fóliapalástra lerakódott hó is árnyékolhat. Mindez néha szinte alkonyati sötétséget teremt a fóliaházban, miáltal növényeink kevés fényhez jutnak, megnyúlnak, szöveteik lazák lesznek. A gazdák érthetően ilyenkor is igyekeznek jó meleget tartani a fóliaházban, ami azonban a megvilágítás adott szintjéhez képest könnyen soknak bizonyulhat. Azt tudnám javasolni ezért a kertészeknek, hogy mindig az éjszakai hőmérsékletminimum legyen az irányadó a felhős, borús, havas időben.

– Miként lehet orvosolni a fenti okok miatt kialakuló tápanyaghiányt?

– A fellépő tápanyaghiányt pótolni lehet – ha nem is teljes mértékben – lombtrágya alkalmazásával. A kalciumhiány megszüntetésére például a kalcinit vagy kalcium-nitrát 0,2-0,3 százalékos oldatával akár naponta meg lehet permetezni a növényállományt. Esetleg felváltva is kijuttathatunk kalciumot keserűsóval, elősegítendő a klorofiltermelést, hogy a növény jobban tudja hasznosítani zöldebb leveleivel a napenergiát. A keserűsót akár 10-15 dkg/10 liter víz töménységben is adhatjuk. Az újságolvasó hajtató kertészek minden bizonnyal tudják, hogy a szulfátokat és a kalciumnitrátot nem lehet keverni, mert a kalciumnitrátból a mész kicsapódik, ezért mindenképpen felváltva kell permetezni, s nem együtt, koktélban kijuttatva a két szert.

– E hetek slágernövénye az egyre nagyobb mennyiségben a piacokra kerülő hónapos retek. Mire figyeljenek a gazdák?

– A hideghajtatásban termesztett hónapos reteknél hasonló jelenség figyelhető meg, mint a fűtött létesítményekben. A nap által előidézett csekély melegházhatást a gazdák mindenáron igyekeznek megóvni, fenntartani azáltal, hogy keveset szellőztetnek. Így viszont a retek levelei ödémásak lesznek, vagyis hólyagszerű képződmények jelennek meg rajtuk. Ez nyilvánvalóan szintén visszaveti a növény fejlődését, termőképességét.

A reteknél ebben az időszakban már elfordulhat a peronoszpóra is, különösen a kevéssé szellőztetett létesítményekben. Vagyis – természetesen az élelmiszeregészségügyi várakozási idő maximális betartásával – meg kell ejteni a peronoszpóra elleni védekezést, amire elsősorban valamely kaptán alapú készítményt szoktunk használni, de jó eredmény érhető el a Ridomillal is.

A betakarítás előtti tíz napban már ne adjunk nitrogénműtrágyát a reteknek, inkább kálium-nitrátos fejtrágyát adagoljunk, vagy esetleg a Ferticale 3-t 0,2 százalékos dózisban, vagyis 2 dkg-ot adva 10 liter öntözővízhez. A káliumnak köszönhetően szebb színűvé, s hosszabb ideig a pulton tarthatóvá válik a termésünk.