Imádság háború idején
Uram, hálás vagyok az újabb napért. Hálás vagyok a szeretteim és szülőföldem épségéért. Az átaludt éjszakáért, a békés álmokért, az ébredésért. A lét folytatásának esélyéért.
Tény, hogy bennünk van a félelem: vajon meddig lesz Kárpátalja a béke kis szigete? Eközben ott a hála, hogy nem egy folyamatosan támadás alatt álló terület a miénk. Éppen ezért fontos tudatosítanunk, hogy minden nap egy újabb áldás, egy újabb lehetőség számunkra.
Hálás vagyok, Uram, hogy valami jót tehetek ma is. Köszönöm, hogy támogatsz az utamon, óvsz és oda vezetsz, ahol szükség van rám.
Nem könnyűek a napjaink. Nem egyszerű bizonytalanságban élni, reménykedni egy jó döntésben, a békében, egy csodában, amely most valószínűtlennek tűnik. Mégis, folyamatosan bízunk a javulásban, a változásban, a holnapban.
Köszönöm, Uram, hogy segítesz jobb emberré válni. Részévé válni valaminek, ami közelebb visz Hozzád és másokhoz is. Hálás vagyok a jelekért, melyekkel megmutattad: itt vagy, és nem tágítasz mellőlem, mert én is egy vagyok gyermekeid közül.
Ebben az időszakban talán mindennél fontosabb, hogy jót cselekedjünk. Tegyünk valamit azért, hogy a holnap szebb, fényesebb legyen. Tegyünk a közösségünkért, a szeretteinkért, magunkért. Azért, hogy ha már az országban háború dúl – a lelkünkben béke lehessen.
A Te akaratodból élhetek és tevékenykedhetek, Uram. Hálát adok, hogy ebben a helyzetben is lehetővé teszed a folyamatos haladást, fejlődést. Hogy az élet, bár némileg módosított változatban, de a maga medrében folyhat tovább.
Kérlek, részesíts továbbra is kegyelmedben mindenkit. Hiszen gyermekeid vagyunk, s talán most szorulunk a legjobban útmutatásra, biztatásra, tanácsra. Most van a leginkább szükség arra, hogy ne tartson vissza a tanácstalanság, a kétely attól, hogy cselekvőképesek maradhassunk.
S ha egyszer újra beköszönt a béke időszaka, add, hogy ne érezzük azt, elvesztegetett idő áll mögöttünk. Helyette hadd lássuk meg azt, hogy a lehető legjobbat hoztuk ki magunkból akkor is, amikor még a létezés is nehéznek bizonyult. Hadd tapasztaljuk, hogy az általad biztosított lehetőségeknek köszönhetően nem hiába próbálkoztunk, nem voltak feleslegesek erőfeszítéseink.
Add, hogy ne csak a nehézségek idején, hanem azok leküzdése után is emlékezzünk arra, aki megsegített minket, s hozzád imádkozva azt mondjuk:
Köszönöm, Uram. Köszönöm Neked, hogy most is megsegítettél.
(Nyitókép: illusztráció)
Orbán Viktória