Április 14. – A Könyvtárosok világnapja

A könyvtár az a hely, ahol kiszakadsz a napi hajtásból, ahol nincs gond, probléma.

Egy csendes sziget, ahol a polcok közt járva megszűnik a világ zaja. Pedig pont itt tárul fel a világ, a könyvekbe zárva. Azt nyitod ki, amiről tudni szeretnél, ami boldoggá tesz, ami szórakoztat, ami humoros, vagy tanító.

Sétálsz, közben rád kacsint pár régi ismerős könyv, felidéződik a történet, majd újak után kutatsz.

A könyvtár olyan, mint a templom. Ahogy belépsz, valami megérint. Csendesen lépsz, lehalkul a szó, és ez jó. Előtte utána dübörög a világ, itt megáll az idő. Kell ez a kis csend.

Ez az a hely ami nem korfüggő. Mindig látok gyerekeket a folyosón, érdekes, de itt tudnak „viselkedni”. Ez már a hely szelleme.

A kiskamaszok viszik a szerelmes regényeket, meg az ügyeletes Harry Pottert, vagy viszik a kötelezőket.

Az internet nem tudja azt, amit a könyvek… Azt nem lehet az éjjeliszekrényről levenni, és félálomban visszatenni. A könyv társad lehet a társtalanságban. A könyvtár pedig az „ismerkedés” színtere. Az élet minden szakaszában egy olyan hely, ahova bármikor mehetsz, és megpihenhetsz, s ha olykor „hűtlen vagy” azt se kéri számon, hiszen majd úgyis visszatérsz.