A nap verse: Becske József Lajos: Kapcsok

Szállok, mit az enyhe szél,
S mint ki semmit nem remél:
Forgok, vagyok, létezek,
Ózon légbe révedek.

A hajamon csillagpermet…
Megkoccan a gyémántserleg;
Éj hull szelíd homlokomra,
Gyíkszemű láng hív pokolba.

Forrás: Becske József Lajos: Indián szívek a kövön című kötete, KMKSZ, Ungvár, 2002