A hungarikumokról tanácskoztak
A hungarikumok a nemzeti egység megjelenítői, és fontos, hogy átérezzük értékeink jelentőségét – hangoztatta Fazekas Sándor (Fidesz) vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikumbizottság elnöke múlt szombaton az Országházban tartott hungarikum napon. A Hungarikumok és nemzeti értékek a Parlamentben címmel megrendezett eseményen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Hungarikumbizottság tagja.
Fazekas Sándor emlékeztetett: az Országgyűlés több mint egy éve, április 2-án ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt. A tárcavezető a jogszabályt mérföldkőnek nevezte a magyar értékek védelme területén, ugyanis széles körű lehetőséget teremt a magyarság által létrehozott, a nemzet számára fontos anyagi és szellemi értékek felkutatásához, összegyűjtéséhez és regisztrációjához. A törvényben megalkották a Magyar Értéktár fogalmát, amelyet Fazekas Sándor a hungarikummá váláshoz vezető út előszobájának nevezett.
Utalt arra is, hogy a kormány elfogadta a hungarikumtörvény végrehajtási rendeletét, amelynek révén – jogilag szabályozott keretek között – megkezdődhet a magyarság számára fontos értékek szervezett gyűjtése. Rámutatott: a Magyar Értéktár összeállításához összmagyar gyűjtőmozgalom szükséges. Ezt felismerve egy többlépcsős, piramiselvű rendszert alakítottak ki, amely nagymértékben támaszkodik majd azokra a közösségekre, amelyek értékrendjében kiemelt helyet foglal el a kultúra és a nemzet.
Jelezte: a legkiemelkedőbb magyar értékek megkapják a hungarikum minősítést. A rangot a Hungarikumbizottság adományozhatja azoknak az anyagi és szellemi értékeknek, alkotásoknak, amelyek a magyar nemzet csúcsteljesítményeit alkotják – közölte Fazekas Sándor.
A rendezvényen felszólalók közül mindenki a nemzeti értékek védelmének és megőrzésének fontosságát hangsúlyozta.
Brenzovics László az esemény kapcsán jelezte, hogy a KMKSZ kezdeményezésére létrehozott Kárpátaljai Értéktárbizottság is benyújtotta már javaslatát a hungarikumok körének bővítésére szűkebb pátriánk kincseiből. A Szövetség alelnöke lapunknak kifejtette, vidékünkön a magyar szellemi-kulturális örökség megőrzésének jó példája, ezáltal kiemelkedő szellemi és tárgyi értékek hordozója a vereckei emlékmű; a Rákóczi-kultusz; Nagydobrony, ez a népviseletet, a szokásokat és hagyományos munkatevékenységeket egyedülálló módon megőrző község; a Feszty-körkép elkészítésének helyszíne Munkács környékén, a Tiszaújlak és Tiszapéterfalva határában évente megrendezésre kerülő Turul-ünnepség; a beregi Király-kút.
A hagyományos munkatevékenység eredményeként létrehozott, az összmagyarság számára is értéket képviselő népművészeti vagy iparművészeti értékké válhat a jövőben a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás, a nagydobronyi hímes tojás, a salánki hordó, az ungi cirokseprű, a Szernye-mocsár környéki kosárfonás, a viski csuhéfonás, a Hidi-kerámia – sorolta a Hungarikumbizottság kárpátaljai tagja.
A Kárpátaljai Értéktárbizottság arra is javaslatott tett, hogy a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábort, a Péterfalvai Ének-, Zene-, Néptánc- és Kézművestábort, a Nagyberegi Középiskola szövéstechnika oktatását, illetve a Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozót a magyar szellemi-kulturális örökség átadását segítő jó módszerként vegyék nyilvántartásba – mondta el Brenzovics László.
A Kárpátaljai Értéktárbizottság természeti értékeink közül a magyar orgona „leltárba vételét” javasolja, néptánc és népviseleteink közül pedig a viski táncokat, a nagydobronyi csárdást, a nagydobronyi népviseletet, az ungi gubát, valamint a salánki kalapot.
Szokásaink-hagyományaink köréből a gyertyánligeti Heródes-játék, a mezővári bábos betlehemezés, a sárosoroszi muzsákolás, a nagydobronyi zöldágállítás, a szalókai gubázás, a tiszacsomai csillagforgatás, a disznótoros alakoskodás (salánki bozsenkázás), a nagydobronyi „kosár-tojás” ajándékozás, a beregi lakodalmi szokások és a viski lakodalmi szokások szerepelnek a javaslatok között.
A kárpátaljai bizottság javaslatába néhány mezőgazdasági tevékenység eredményeként létrehozott termék is bekerült, amelyek jellegzetességüknél fogva az egész régióban ismertek és elismertek, mint a Linner-féle szőlő, a Bakator (bor) és a viski alma.