140 éve született Babits Mihály
140 éve született a XX. századi magyar irodalom és a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja, Babits Mihály költő, író, műfordító.
Szekszárdon látta meg a napvilágot 1883. november 26-án jómódú családban. Édesapja királyi táblabíró volt. Pécsett a cisztercita gimnáziumban tanult, majd Budapesten lett hallgató a bölcsészkaron. A Négyesy professzor által vezetett szemináriumon ismerkedett és barátkozott össze Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral.
Babits Mihály 1902-től kezdett aktívan publikálni.
1906-ban szerzett magyar–latin szakon tanári oklevelet. Tanított Szegeden és Fogarason, ekkoriban jelent meg a nagyváradi Holnap antológiában.
1908-tól a Nyugat állandó munkatársaként dolgozott. Egy évvel később,
1909-ben debütált első kötete, a Levelek Irisz koszorújából.
1911 és 1916 között Budapesten volt tanár.
A Nagy Háború kitörését kritikusan fogadta, pacifista verseket írt. A hírhedt Fortissimo-per miatt lemondott tanári állásáról. A Tanácsköztársaság alatt tanított, de utána megfosztották munkahelyétől.
Ettől kezdve csupán az irodalomnak élt „elefántcsonttornyában”.
1921-ben nősült meg, felesége Tanner Ilona lett, aki Török Sophie néven publikálta verseit.
Ezután társszerkesztőkkel, 1939-ben pedig egyedül szerkesztette tovább a híres Nyugat folyóiratot, valamint a Baumgarten-alapítvány kurátora lett. Emiatt az egyik legbefolyásosabb irodalmi személlyé vált Magyarországon. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak is.
Termékeny szerző volt, évente jelentek meg kötetei. Költészetére a tökéletes forma volt jellemző, prózája pedig a dunántúli dzsentrik és lateinerek rétegét mutatta be. Mindemellett tanulmányai és műfordításai is jelentősek: ő ültette át magyar nyelvre Dante Isteni színjátékát.
De fordította Oscar Wilde, Charles Baudelaire, Edgar Allan Poe, Shakespeare, Goethe munkáit is.
Kötetei 1911-től:
- 1911. – Herceg, hátha megjön a tél is,
- 1916. – Recitatív, A gólyakalifa
- 1920. – Nyugtalanság völgye, Karácsonyi madonna
- 1922. – Timár Virgil fia, Gondolat és írás
- 1923. – Kártyavár
- 1925. – Sziget és tenger
- 1927. – Halálfiai
- 1929. – Az istenek halnak, az ember él, Élet és Irodalom
- 1931. – A torony árnyékai
- 1933. – Versenyt az esztendőkkel, Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom
- 1934–1935.: Az európai irodalom története
Gégeproblémája miatt műtéten esett át. Egészsége romlása mellett az erősödő fasizmus és az újabb világháború aggasztotta. A II. világháború végét már nem láthatta meg. Babits Mihály Budapesten hunyt el 1941. augusztus 4-én gégerák következtében.