Közös gyertyagyújtás Beregszászban advent második vasárnapján
Advent második vasárnapján a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség és Beregszász Polgármesteri Hivatala szervezte a közös ünnepi gyertyagyújtást a város központjában.
A rendezvény már sok év alatt hagyománnyá vált. A város lakóinak egyik kedvenc adventi rendezvénye, amikor jó együtt készülni az ünnepre, felekezettől függetlenül, hiszen a gyertyagyújtáson jelen van mind a három történelmi egyház képviselője és híveik. A vasárnap délutáni program azért is vonz sok embert, mert akik eljönnek, érzik, hogy a háború, az elvándorlás ellenére vannak még sokan a városban, akik számára fontos az egység, a haza, a várakozás, az ünnep és az Isten.
A rendezvényen Babják Zoltán polgármester mondott ünnepi beszédet. Legelőször köszönetet mondott azoknak a személyeknek, akik egész évben segítették a várost, különösen azoknak a katonáknak, akik a fronton harcolnak hazánkért.
Ami közös a katonákban és bennünk, az a remény. Remény abban, hogy a háború nem követel újabb emberáldozatot. Remény abban, hogy szeretteinket testileg, lelkileg egészségesen látjuk ismét. Remény, hogy sorsunk jobbra fordul. Remény abban, hogy Isten meghallgatja közös imáinkat,
– hangsúlyozta a polgármester.
Ezt követően az egyházak képviselői áldást mondtak a jelenlévőkre.
Legelőször Molnár János, beregszászi római katolikus esperes-plébános Isten vigasztaló szavait közvetítette. A szentírás szavait idézve, Istennek azokat a szavait olvasta fel, amikor az Úr megígéri népének, hogy nem hagyja el és gondoskodik róla. Majd hozzátette, hogy Isten irgalmához nélkülözhetetlenek a tetteink is, mert azokkal válik teljessé az üdvösség. A szolgáló szeretetnek a cselekedetei által valósul meg az út Isten felé.
Taraczközi Ferenc, a beregszászi református egyházközség vezető lelkipásztora így szólt a jelenlévőkhöz:
Az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert, már eljött a világba, – kezdte szentírási igével.
Majd folytatta: a sötétségben, a bűnben nem látjuk meg sem Istent, sem a másik embert, sötétben kárt okozunk az embertársnak, ezért nagyon nagy jelentősége van a világosságnak. Most adventben arra kell törekednie mindenkinek, hogy a világosság egyre erőteljesebben jelen legyen az életünkben, hogy észrevegyük a mellettünk lévő embert.
Virágh Szabolcs, görögkatolikus áldozópap is megható gondolatokkal érkezett a gyertyagyújtásra. A tíz leprás történetét hozta el, amikor a gyógyulásért csak az egyik mondott köszönetet. De az Isten annak az egy lelkes embernek is örül.
– Ugyanúgy az Isten ma is örömét leli bennünk és ezért újra és újra elküldi hozzánk egyszülött Fiát. Ezért hálásnak kell lennünk, és jócselekedeteink által béleljük ki a jászolt szalmával, díszítsük fel az istállót, de ha ennél többre is képesek vagyunk, vigyük haza a Kis Jézust, engedjük be otthonunkba és éljünk vele együtt, ezáltal legyünk jobbak saját magunknál,
– bátorította a jelenlévőket.
Ezután következett az est fénypontja és egyben a legmeghatóbb pillanata: Molnár János és Babják Zoltán meggyújtották a koszorú két gyertyáját, miközben Roszputnyuk Vitália játszott hegedűn.
A rendezvény kulturális műsorral folytatódott. A Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanári kórusának éneke fokozta a készülődés meghitt hangulatát. Előadásában felcsendült Olga Tokár „Koljáda” című műve, majd magyar karácsonyi dalok következtek, végül Franz Xaver Grubertől adták elő a „Csendes éjt” ukrán és magyar nyelven.
A következő vasárnapon, december 17-én a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezi a harmadik gyertyagyújtás eseményét.
Fehér Rita