Megkésett tavasz – tovaszállt remények?

Az idei tavasz tanulságairól, a zöldségtermesztők aktuális teendőiről kérdeztük Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját.

– Miként alakul az idei, rendkívülinek mondható tavasz a kárpátaljai gazdák számára?

– Amikor március legelején beállt az évszaknak megfelelő tavaszias időjárás, a gazdák tették a dolgukat, vagyis földet műveltek, ültettek, vetettek. Senki sem kalkulálhatott a néhány nappal később ránk szakadó tavaszi téllel, amely egyszerre számos módon próbálta tönkretenni a mezőgazdasággal foglalkozókat. A tavaszi hidegek kivédésére a gazdák általában fel vannak készülve, az adottságoktól függően vagy fóliás takarást vagy fűtést alkalmaznak ilyenkor. Erre a rendkívüli, elhúzódó, nagy hidegekkel és sok hóval járó télies időjárásra azonban nem lehet felkészülni, hiszen a legöregebbek sem emlékeznek hasonlóra ebben az évszakban.

– Milyen károkkal kellett, kell szembesülniük a termesztőknek?

– Ez az időjárási anomália a fagykáron kívül jelentősen, körülbelül két héttel kitolta az általunk legnagyobb tömegben termelt korai zöldségek, mindenekelőtt a hónapos retek és a fólia alatt termesztett krumpli betakarításának időpontját. Ezzel odaveszett Kárpátaljának az a helyzeti előnye, hogy itt valamivel korábban tavaszodik, mint Ukrajna más térségeiben. Ennek következtében termelőink egyszerre jelentek meg a hágón túli piacokon a délvidéki kollégáikkal, ami jelentős árcsökkenést idézett elő.

Emellett az utak járhatatlansága sem kedvez a helyi gazdáknak. Ismeretes, hogy útjainkon katonai gyakorlótérhez hasonló állapotok uralkodtak idén tél végén és kora tavasszal, ráadásul a nyugat-ukrajnai utakon a lehullott nagymennyiségű hó is akadályozta a közlekedést. Ennek következtében elmaradoztak a felvásárlók, aminek megint csak a termesztők itták meg a levét, hiszen ha nincsenek felvásárlók, csökken a kereslet, a gyenge kereslet pedig alacsony felvásárlási árakat eredményez.

Ezenkívül egy újabb kellemetlenséggel is szembesülnünk kellett, amire korábban nemigen volt példa: a lembergi piacra szállító termelők számoltak be arról, hogy kötekedni kezdtek a kárpátaljaiakkal, egészen pontosan nem vették át az árut a kárpátaljai kereskedőktől. Más vonatkozásban egyébként évek óta tapasztalhatják már az érintettek a lembergi piac furcsaságait. Például hetekig tartott idén is a huzavona a lembergi nagybani piacon amiatt, mert a Kárpátaljáról származó retek és fűtött létesítményben termesztett uborka állítólag magas nitrát-tartalmú volt – legalábbis ezt állították az ottani egészségügyi szakemberek, akik elemezték az árumintákat.

– A magas nitráttartalom sajnos nem számít ritkaságnak ilyen esetben…

– Valóban. De a vád jelen esetben azért volt furcsa némileg, mert csak addig ragaszkodtak hozzá az illetékesek, míg az ottani lengyel áru zömét el nem adták. Tehát ugyanaz a kárpátaljai áru, amely egyik reggel még magas nitráttartalmúnak minősült, a következő reggelen már eladható volt. Ezenkívül ismeretes, hogy a zöldségben felhalmozódó nitrát mennyisége összefüggésben van a növényt termesztés közben ért fény mennyiségével, azaz minél több a fény, annál kevesebb nitrát halmozódik fel. Nehezen hihető, hogy a lengyel uborka délebbre, napfényesebb időjárás mellett termett volna, mint a kárpátaljai.

Mindez véleményem szerint arra vezethető vissza, hogy nem vagyunk eléggé szervezettek, s nem tudjuk képviselni, megvédeni az érdekeinket ott és akkor, ahol és amikor erre szükség van. A kellően hatékony érdekképviselet nyilvánvalóan csak egy olyan szervezet létrehozásával lehetséges, amely az értékesítési helyeken, illetve a hivatalokban egyaránt meg tudja jeleníteni a kárpátaljai termelők érdekeit.

– Mi a helyzet jelenleg a fólia alatt és a mezőkön?

– Teljes gőzzel folynak a munkálatok, igyekszünk behozni a lemaradást. Április második felében az évszaknak megfelelő szeszélyes, de alapvetően meleg tavaszi időjárásnak örvendhetünk. Nagydobrony és a szomszédos települések is zsongnak, mint a méhkas ezekben a napokban, vetik a gazdák a „korai” krumplit. A korai szót azért kell idézőjelbe tennünk, hiszen egyáltalán nem jellemző erre a vidékre, hogy ilyen későn, április második felében korai krumplit vetnénk. Sajnos az időjárás miatt idén sokan kényszerültek erre, s így a nagydobronyi úgynevezett korai krumpli idén szinte egy időben fog megjelenni a más régiókban termett újborgonyával.

Egyébiránt a korai hidegtűrő zöldségnövények zöme most már betakarításra került a hajtató létesítményekben. Így megkezdődhet az uborka, a paprika és a paradicsom kiültetése, amelyek az itteni termesztők többségénél a fő kultúrákat jelentik.

– Mire érdemes odafigyelni ilyenkor?

– Ami az uborkát illeti, emlékeztetnék, hogy bakhátas termesztésnél javasolt a feketefóliás takarás alkalmazása kiültetéskor. Ne feledjük a fólia alá lefektetni a csepegtetőrendszer csöveit.

A tápkockás paprika- és uborkapalánták esetében tartsuk szem előtt, hogy nem ajánlatos a palántákat a talaj szintjénél mélyebbre helyezni ültetéskor, mivel könnyen megfertőződhet a palánták gyökérnyaka, miáltal különféle palántadőlés-jellegű betegségek alakulhatnak ki, de a fitoftóra is megjelenhet. Ezért ajánlott, hogy inkább egy fél kisujjnyival a talaj felszíne fölé kerüljön a tápkocka teteje, mint alája, még ha egy kicsit megnyúlt vagy túlnőtt is a palánta. A paradicsomnál ez a kérdés nem perdöntő, mivel a növénynek a szára is kigyökerezik adott esetben, ha például elfektetjük a barázdában, bár kétségtelen, hogy ez az eljárás nem optimális a paradicsom esetében sem.

Ne feledjük, hogy ha a paradicsompalánták elnyúltak vagy túlnőttek a tervezettnél későbbi kiültetés miatt, az ültetéssel egy menetben kötözni is szükséges a növényeket. Miután már késésben vagyunk a palántaültetéssel, azt a fogást szokták alkalmazni a palánta „túlnövésének” elkerülése végett, hogy a végletekig kiszárítják a tápkockáját, minek következtében hervadttá, fonnyadttá válik a növény. Ha azután a palánta a kiültetést követően megkapja az első jelentős vízadagot a beöntözéssel, megszívja magát, s ha eldől, a szára hajlamossá válik a törésre. Ezért javasolt kiültetéskor mindjárt kötözni is.

A palántákat kiültetés előtt mindenképpen ajánlatos úgynevezett felszívató oldatba mártani. Az oldat álljon foszfortúlsúlyos tápoldatból, mely az uborka és a paprika esetében 0,1 százalékos, a paradicsomnál pedig 0,2 százalékos legyen, valamint valamilyen gombaölő szerből. Ha azonban a termesztésben a növények gyökeresedését stimuláló gombakészítményt alkalmazunk, amilyen például aTrifender , akkor nem javasolt gombaölő szer használata.