A tudomány fejlődésének áldásos és átkos következményeit is megjósolta Jules Verne

Jules Verne francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi megteremtője 196 éve, 1828. február 8-án született. Munkáiban összesen száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven mára megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba és a hangosfilm.

Az ifjú Jules egy tengerészkapitány özvegyének bentlakásos iskolájában végezte alapfokú tanulmányait. Madam Sambin férjének mintegy 30 évvel korábban veszett nyoma, de a hűséges asszony szakadatlanul várta haza. Tanítványainak egy lakatlan szigeten magányosan túlélő hajótöröttként írta le urát, aki egy napon hazatér, mint Robinson Crusoe. A robinzonád gondolata mély benyomást tett Vernére, és később több regényében komoly szerephez jutott (pl. A rejtelmes sziget, A Robinsonok iskolája).

Egy történet szerint a kalandvágyó fiú 11 éves korában hajósinasnak állt egy Indiába tartó vitorlásra, de apja az első kikötőben utolérte és leszedte a hajóról, majd megígértette vele, hogy ezentúl csak képzeletben utazik. Ma már tudjuk, hogy a legendát Verne unokahúga és első életrajzírója, Marguerite Allotte de la Füye találta ki.

Jules Verne Párizsban joghallgatóként került kapcsolatba irodalmi és színházi körökkel, és az ügyvédi hivatást helyett hamar a színházat választotta. A Théâtre Lyrique titkára lett, s ontotta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operettlibrettókat, sanzonokat.

1856-ban egy barátja esküvőjén ismerkedett meg Honorine Anne Hébée Morellel, a menyasszony testvérével, aki ekkor 26 évesen már kétgyermekes özvegy volt. Hogy az udvarláshoz anyagi hátterét biztosítsa, Verne a nő bátyjának javaslatára tőzsdeügynöki állást vállalt. Honorine-nel 1857 januárjában házasodtak össze.

Verne figyelmét egyre inkább a kor tudományos-technikai felfedezései kötötték le, hatalmas könyvtára volt, friss ismereteit cédulákra jegyezte fel és tudományágak szerint sorba rendezte. 1863-ban látott napvilágot és aratott példátlan sikert Öt hét léghajón című regénye, ezt követte gyors egymásutánban a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba.

Ezután Verne tőzsdei munkáját feladva végleg az írásnak szentelte magát, háza valóságos írói üzemmé változott. 1870-ben Amiens-ben telepedett le, ahol városi tanácsos is volt, 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben megkapta a Becsületrendet.

1886-ban elmebeteg unokaöccse, Gaston két lövést adott le rá egy pisztolyból, amiből a második megsebesítette Verne lábát, ami élete végéig tartó sántítást eredményezett. Szülei, majd szeretett öccse halála után kedélyállapota elkomorult, szemét hályog támadta meg, utolsó éveiben már alig látott, Michel fia segített neki az írásban és a művek gondozásában. 1905. március 24-én halt meg Amiens-ben, cukorbetegsége és egy agyvérzés szövődményeibe.

Egy UNESCO-statisztika szerint Verne a második legtöbbet fordított író az irodalomtörténetben Agatha Christie után, de William Shakespeare előtt. Művei magyarul több mint kilencszáz különböző kiadást értek meg. Hosszú évtizedeken keresztül ifjú és kevésbé ifjú olvasók nemzedékei olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, vagy a Kétévi vakáció köteteit, melyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült.

Munkáiban száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is pontosan megjósolta: a környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot és az olajfoltos tengereket.

Forrás: mult-kor.hu