Száz éve született Szenes Iván

Kereken száz éve, 1924. április 25-én született Szenes Iván, aki minden idők legtermékenyebb magyar szövegírójaként csaknem kétezer dalszöveget írt, az egész ország, különböző korosztályok ismerik és dúdolják a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, a Kislány a zongoránál, a Találkozás egy régi szerelemmel, az Úgy szeretném meghálálni, a Kicsi gyere velem rózsát szedni, a Mindenkinek van egy álma című örökzöldeket.

A nótaköltő és librettista Szenes Andor gyermeke szó szerint beleszületett a „szakmába”, édesapja többet vitte Honthy Hanna és a többi nagyság öltözőjébe, mint a játszótérre. Rajongva szeretett apja pályáját követve ő is jogot végzett, majd köztisztviselői és újságírói szárnypróbálgatások után a szórakoztatóiparban kötött ki.

1949-től a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951-56 között a Vidám Színpad alapító dramaturgja, 1956-61 között az Országos Cirkusz Vállalat varieté osztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője volt. 1961-79 között a győri Kisfaludy Színház és a József Attila Színház, 1979-94 között a Vidám Színpad dramaturgjaként, kabarék szerkesztőjeként, rendezőjeként dolgozott.

Sokoldalúságát, ráhangolódó és rímfaragó képességét bizonyítja, hogy több mint száz színdarabot, filmet, rádió- és tévéjátékot mutattak be verseivel, illetve az ő átdolgozásában. Ha kellett, előre írta meg a megzenésítendő verset, ha kellett, a kész dallamra alkotott szöveget.

Szenes Iván minden idők legtermékenyebb magyar szövegírójaként csaknem kétezer dalszöveget írt, az Artisjus 2000-es kimutatása szerint ő volt Magyarország legtöbbet játszott szerzője. Az egész ország ismeri, dúdolta-dúdolja a Nem csak a húszéveseké a világ, a Kicsit szomorkás a hangulatom, a Kislány a zongoránál, a Találkozás egy régi szerelemmel, az Úgy szeretném meghálálni, a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, a Mindenkinek van egy álma című örökzöld slágereket.

A Kovács Erzsi által sikerre vitt Hosszú az a nap című sláger zenéjét és szövegét is ő írta, az Annál az első ügyetlen csóknál, drágám kezdetű sláger, amelynek szövege fűződik nevéhez, első díjat nyert 1967-ben a Táncdalfesztiválon, és ezzel a számmal lett a magyar hanglemezkiadás első aranylemezese Aradszky László. Az Add már, uram, az esőt című dallal Kovács Kati 1972-ben Táncdalfesztivált nyert, Dargay Attila rajzfilmjében Szenes Iván szövegével jött fürge róka lábakon a kis Vuk, és az ő szövegével próbált lazítani Hofi Géza.

Rendkívül jó humorú ember volt, de alkotóként nem ismert tréfát, igen magas követelményeket támasztott magával szemben. Bármikor képes volt verset rögtönözni, de mindig a legtökéletesebb, az emlékezetben legjobban megmaradó változatot kereste, a Próbálj meg lazítani című dal melódiájára 52 változatot írt.

2009-ben, 85. születésnapján elindította honlapját, és – ahogy ő mondta – megajándékozta magát a Szenes SzínHázzal. Egykori szülőházát azért alakította át, hogy kulturális központként a magyar könnyű műfaj új otthonaként szolgáljon. A ház, amelyben a régi pianínóra olyan legendás sztárok könyököltek, mint Karády Katalin, Hofi Géza, Csortos Gyula, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna, egyúttal múzeum is.

Szenes Iván 2010. szeptember 13-án halt meg Budapesten. A Kozma utcai temetőben nyugszik, síremlékét híres szerzeményeinek sorai díszítik. Halála előtt több változatban is megírta saját sírfeliratát, ezek közül kettőt véstek fel a sírkőre: „Éltem, voltam, daloltam” és „Az út ezúttal véget ért, mégsem leszel elhagyott, csak gondolj rám és ott vagyok.”

Alkotói pályafutásának elismeréseként 1986-ban eMeRTon-díjat, 1988-ban érdemes művész címet, 1995-ben Fényes Szabolcs-díjat és Huszka Jenő-életműdíjat, 1998-ban Huszka Jenő-díjat, 2010-ben posztumusz Budapestért-díjat kapott. A 2012-es Fonogram-gálán a Hosszú az a nap című különleges szerzői lemeze elnyerte Az év hazai szórakoztató zenei albuma díjat. Az Iván személyes búcsúja alcímű lemez befejezésére már nem volt módja a mindig tervekkel teli szerzőnek, helyette lánya, Szenes Andrea fejezte be.

Szenes Iván így vallott a szövegírásról: „Ha arra kíváncsi, hogy művésznek érzem-e magam, akkor szerényen mosolygok. De, ha nem hinném, hogy amit a színpadi verselésben csinálok, az művészet, akkor egy percig sem folytatnám”.

Dalszövegei közül nem volt kedvence: ha kiemelne egyet, azzal megsértené a többit. „Mindegyikkel úgy vagyok, mint a szülő a saját édes gyermekével: a gyengébbek is az enyémek” – vallotta.

Halála évfordulóján minden évben ingyenes emlékkoncertet tartanak egykori alkotóhelyénél, a józsefvárosi egykori Rezső téren (amelynek egyik része ma már Szenes Iván tér), és itt adják át az emlékére alapított Szenes Iván Művészeti Díjat. Szenes Iván imádta a lovakat és a lóversenyt, legjobb énekeseit is mindig versenyistállója legjobb lovaiként emlegette, a díj is egy muranói üvegből készült különleges lovat formáz.

Születésének 100. évfordulóját Szenes Andrea és a Szenes Alapítvány „Szenes Iván 100”emlékévnek nyilvánította, április 25-i születésnapjára különleges eseménnyel készülnek, a Szenes-házban megnyitja kapuit a Slágermúzeum.

Az évforduló alkalmából a közmédia egész évben tisztelettel adózik Szenes Iván emléke előtt, hogy felhívja a figyelmet az alkotó megkerülhetetlen jelentőségére a magyar könnyűzene és kultúra világában.

Forrás: hirado.hu

A kiemelt képen: Szenes Iván dalszövegíró, zeneszerző, író és dramaturg ül szintetizátora előtt az otthonában berendezett Szenes Színházban a Magyar Televízió forgatásán. (Fotó: MTI/ Czimbal Gyula)