Pillanatfelvétel a kárpátaljai magyar oktatásról

A Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos adatbázisának kárpátaljai anyagait elemző kötet jelent meg Budapesten, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma gondozásában.

Amint Kötél Emőke, a kiadvány szerkesztője a kötet előszavában összefoglalja, a Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos intézményeinek adatbázisa 2000-ben került kialakításra. A most megjelentetett kiadvány a kataszter 2009-es frissítésének kárpátaljai adatait dolgozza fel.

Balogh Lívia és Molnár Eleonóra a kárpátaljai magyar óvodák adatbázisát elemzi tanulmányában. Elemzésük egyik figyelemre méltó pontja az, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre magasabb a magyar nevelési nyelvű óvodában a roma gyerekek száma és aránya. Rámutatnak arra is az elemezők, hogy az óvodák nagy részében nagy létszámú vegyes csoportok működnek, ami jelentősen megnehezíti a gyerekekkel való szakmai foglalkozást.

Hires-László Kornélia a közoktatási intézményeket mutatja be a kataszter alapján. A szerző megállapítja, hogy az ukrajnai oktatási struktúra részét képező kárpátaljai magyar iskolarendszer átszervezése már elindult a szovjet oktatási modelltől az európai szerkezet felé, de hosszú még az út, amíg valóban átalakul ez a rendszer. Kiemeli azt is az elemző, hogy a kárpátaljai magyar oktatási rendszer kiszolgáltatottja az ukrán oktatáspolitikai döntéseknek, hiszen gyakorlatilag semmilyen önállóságot sem élvez. Rámutat például arra, hogy nem kis részben a kijevi oktatási hatóságok ukránosító törekvéseinek következménye az, hogy számos kárpátaljai magyar szülő ukrán tannyelvű iskolába íratja gyermekét. A 2009-es adatokra és helyzetre alapozva azt is felveti, hogy az a gyakorlat, amely szerint a Magyarország által folyósított oktatási-nevelési támogatást azok a gyerekek is megkapták, akik nem magyar nyelven tanultak (hanem csupán például magyar hittanoktatásban részesültek) még az olyan településeken is, ahol működik magyar iskola, nem szolgálja a kárpátaljai magyarság érdekeit. Következtetése szerint „a kárpátaljai magyar oktatás akkor szolgálhatná a leginkább a kárpátaljai magyar közösség céljait, ha nagyobb fokú önállóságot élvezhetne”.

Ferenc Viktória a magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeket mutatja be írásában. Tanulmánya talán legfontosabb megállapítása az, hogy a magyar nyelven tanulható szakok száma nagyon alacsony, miközben sok átfedés figyelhető meg az intézmények szakkínálatában. Például történelem, matematika vagy tanítói szakon több intézményben is szerezhetnek magyar nyelven felsőfokú végzettséget szülőföldjükön a kárpátaljaiak, ám például közgazdász, orvos vagy mérnök képzés nincs magyar nyelven a régióban.

Séra Magdolna a magyar tudományos intézmények adatbázisát elemezte publikációjában. A kataszter adatai alapján arra a következtetésre jut, hogy „a korábban egyértelműen Ungvár uralta tudományos élet a humán, társadalomtudományi kutatások területén már Beregszász központúvá vált. Ez pedig azt jelenti, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és kutatóintézetei sokkal hangsúlyosabban vannak jelen a régió magyar tudományos életében ezeken a tudományterületeken”.

A kiadványt név- és tárgymutató, valamint a szerzők rövid bemutatása zárja.

Kötél Emőke szerk.: Kataszter – Kárpátalja. A Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos intézményei – adatfrissítés, 2009. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 2011. 91 old.

HAI