Bethlen Gábor előtt tisztelegtek Huszton
A magyarság egyik végvárán, Felső-Tiszavidéken sem feledkeznek meg az ősök tiszteletéről. Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről Huszton október 13-án emlékezett meg a helyi magyarsággal a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet.
Huszton a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) 2013-tól kezdődően évente nyüzsgő kulturális fesztivállal adózott a néhai fejedelem emléke előtt, ám előbb a világjárvány, majd az orosz–ukrán háború miatt csendes megemlékezésekre szorítkoztak. Bár idén is elmaradtak a színes vásárok, a kézműves utcák, a színpadi fellépések, Bethlen előtt ugyanúgy lerótták tiszteletüket a szervezők, ezúttal misével és csendes koszorúzással.
Orosz Ildikó, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) elnöke elmondta, hogy a szervezet Kárpátalja minden részén történelmi nagyjairól egy-egy fesztivállal igyekezett megemlékezni, így esett az egykori Máramaroshoz tartozó Huszton Bethlen Gábor fejedelemre. Kiemelte: a fejedelem Husztot testvérének, Bethlen Istvánnak adományozta, aki később a vármegye ura, örökös ispánja is lett.
A megemlékezés a Szent Anna templomban római katolikus misével vette kezdetét. Szulincsák Sándor, Felső-Tisza-vidéki esperes Márk evangéliumából a gazdag ifjú történetéből hirdette az igét.
Dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője beszédében aláhúzta a Bethlen Gáborra való megemlékezés fontosságát. Szavai szerint ez a megemlékezés a találkozás mellett arra is jó alkalom, hogy bemutassuk a kárpátaljai magyarság kulturális értékeit. Hozzátette: ezzel a más nemzetiségekhez tartozókat is ide tudják vonzani. Az évente megrendezésre kerülő Bethlen-napot fontos kezdeményezésnek nevezte. Megjegyezte: a magyar kormány a mostani időkben is támogatja a kárpátaljai magyarságot annak érdekében, hogy minél nagyobb számban maradhasson meg a nemzet itt.
Orosz Ildikó elnökasszony Bethlen fejedelem nagyságát méltatta. Elmondta, hogy a fejedelem ideje alatt európai életszínvonalon éltek alattvalói. Az elnökasszony kijelentette: minden évben emlékeztetni kell magunkat, a husztiakat és a világot is Bethlen magvas gondolataira. Ennek kapcsán felidézte a fejedelem egyik gondolatát:
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
Az elnökasszony megjegyezte, hogy mindenkinek a helyén van lehetősége jót tenni úgy a békéért, mint a családért és a közösségért. Huszt kapcsán Kölcsey is szóba került, így beszélt arról, hogy a magyar Himnusz nem csupán állami, nemzeti ima, hanem a református, katolikus és evangélikus közösségekben is imaként szerepel. Végezetül a Huszt epigramma utolsó sorait idézte fel: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”
A mise a Himnusz eléneklésével ért véget.
Ezután az egykori huszti vár alatti emlékműnél gyülekeztek össze koszorúzásra. A megemlékezésen elhangzott, hogy a PCS kötelességének érzi, hogy a megmozdulással is életben tartsa Bethlen fejedelem kultuszát. „Bethlen Gábor egy évtized alatt európai jelentőségűvé a kifosztottan megörökölt kis országát. Nemcsak Erdély függetlenségéért küzdött, de a kultúrát és az oktatást is támogatta” – hangzott el Molnár Krisztinától, aki kiemelte: Bethlen példakép a mai generáció számára is.
Az egyebgyűltek Orbán Viktória előadásában hallgatták meg Kölcsey Ferenc Huszt című epigrammáját, majd a PCS, a magyar konzulátus és a helyi magyarság képviselői megkoszorúzták az emlékművet.
Az esemény a PCS szervezésében, a huszti római és református egyházközség, valamanit a KMKSZ helyi szervezetének a közreműködésével valósult meg. A megemlékezést a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Szabó Kata