Díva a zárkában

A Gyulai Várszínház Karády zárkája című vendégelőadását láthatta a közönség október 14-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A Karády Katalinról szóló drámaelőadás teltház előtt debütált Beregszászban.

A Darvasi László novellája alapján írt színmű bejárta már a Kárpát-medencét. A Gyulai Várszínház zenés monodrámája ezúttal Kárpátaljára is elérkezett.

A hétfői beregszászi bemutató előtt Sin Edina, a beregszászi színház igazgatója beszámolt róla, hogy a vendégjáték kárpátaljai debütálása a Déryné Program keretében valósul meg. Az előadók kapcsán elmondta, hogy bár a Gyulai Várszínház produkciója látható, a művészek Kolozsvárról és Gyergyószentmiklósról érkeztek, nem kis utat megtéve, a háborús helyzetben is vállalva a játékot.

„Vajon ki volt Kanczler Katalin, azaz Karády Katalin? Sanzonénekes, filmszínész, legendás szerepek megformálója, a végzet asszonya vagy csupán eljátszott illúzió? Mindez külön-külön, vagy mindez egyben? Vajon a titokzatos szerep, a díva maszkja alatt milyen az ember?” – tette fel a kérdést Viola Szandra beszámolójában.

A Gestapo 525-ös cellájában raboskodó Karády Katalin a legnagyobb megaláztatások közepette is állta a sarat. Mindvégig nő volt, és nem akármilyen díva. A sokak által imádott és gyűlölt művész legnagyobb előadása folyt le négy fal között – amit nem láthatott a közönség. Hallhatóak voltak olyan örökzöld Karády-dalok, mint a Mindig az a perc és a Hamvadó cigarettavég, de a kor híres sanzonjai közöl is felcsendült pár, mint például a Tanulj meg, fiacskám komédiázni.

Az egyórás előadás alatt a beregszászi közönség visszarepült az időben. Nemcsak Karády életének egy jelentős epizódját láthatták, hanem az akkori kor viszonyaiba is betekintést nyertek.

„Nem az életét írtam meg, hanem a Gestapó börtönében eltöltött hónapokból néhány sötét, fájdalmas napot. Azt, amikor kilátástalan minden. Amikor semmi remény nem látszik, hogy majd állhat újra a szabad ég alatt”

– vallotta Darvasi László, a monodráma írója. Az előadásnak a kritikusok körében is jó visszhangja van.

A Karády zárkáját Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója és rendezője rendezte. Karády Katalint Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színművésze személyesíti meg. Zongorán kíséri Horváth Zoltán, a Kolozsvári Magyar Opera zongoristája és korrepetítora. A díszlet és a jelmez Márton Erika munkája.

Bartha Boróka színművésznő elmondta, hogy a darab életre hívásában nagy segítséget nyújtott Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója. Kifejtette, hogy amikor a darab ötlete felmerült, még szövegük sem volt, így Elek Tibor íratott szöveget hozzá Darvasi Lászlóval az egyik novellája alapján. A szöveggel Béres László és a színésznő – elmondása szerint – egy hónapon át dolgoztak. Karády kapcsán kiemelte, hogy a művésznő sok zsidó embert mentett meg Magyarországon. „Nagyon sokan nem tudják, hogy valójában egy nagyszerű ember volt” – jegyezte meg.

Sin Edina az előadás után elmondta, hogy a Karády zárkája bemutatása egy mérföldkő a beregszászi színház életében, ugyanis ez az első rendezvény a Déryné Programmal társulva. Megjegyezte: a korábbi években is voltak vendégszereplések, „mostantól a Déryné Programnak köszönhetően ezek szervezett programokká válthatnak, minőségi színházi kultúrával gazdagítva az itt élő magyarságot”.

A Karády zárkája október 15-én Munkácson a Munkácsy Mihály Magyar Házban lesz látható.

Szabó Kata

Kárpátalja.ma

Fotók: Kárpátalja.ma