Kárpátalja ma: Turizmus Kárpátalján

Kárpátalja leglátogatottabb, legismertebb turisztikai adottságai a természeti értékek, amelyeken a következő idegenforgalmi termékek/termékelemek alapulnak: természetjárás, lovas- és kerékpáros turizmus, termál- és gyógyturizmus, vízhez kötődő turisztikai tevékenységek, vadászat, borturizmus, valamint téli sportolás.

Kárpátalja területén 44 múzeum üzemel. Ezek legnagyobb része néprajzi jellegű, illetve képtár, de találunk itt földtani, könyvtörténeti, zoológiai, erdészeti és történelmi gyűjteményt is.
A falusi turizmus fogalmát a szakirodalmi szerzők többféleképpen értelmezik, s gyakran a különböző országokban is mást értenek e megnevezés alatt. Kárpátalján az elnevezés a jövedelemkiegészítő vidéki vendégfogadást (általában szállásadást és étkeztetést, ritkábban idegenvezetés és/vagy programok szervezését) jelent, amelynek alapjait többek között a magyar történelem számos, a területhez köthető emléke, a nyelvi korlátok hiánya, a természeti és kulturális értékek és nem utolsó sorban Magyarország közelsége teremtette meg. A kárpátaljai falusi turizmus főként magyarországi turistákat megcélozva, elsősorban a magyarok által lakott falvakban alakult ki.
A Szovjetunió széthullása előtt Kárpátalján jellemzően állami üdülők, szanatóriumok és rehabilitációs központok működtek, amelyekbe munkahelyi beutalóval lehetett elhelyezést nyerni, vagyis a betegellátásban és a különböző ágazatok dolgozói között a férőhelyeket a központi hatalom osztotta el. A irodalom felbomlását követő, a turizmust is érintő megtorpanás az inflációval, az államgazdasági szerepvállalásának jelentős visszaesésével, a munkanélküliség ugrásszerű, drasztikus növekedésével, illetve ezzel párhuzamosan az életszínvonal jelentős csökkenésével magyarázható. Az 1990-es évek közepétől kezdődő privatizációs hullám a kárpátaljai turizmust kiszolgáló létesítményeket 2000 körül érte el. Az első magánszanatórium például 85 férőhellyel 2001-ben kezdte meg működését. 2004-ben viszont már 12 privát szanatóriumot tartottak számon, amelyek egyszerre 2 860 vendég elhelyezésére voltak alkalmasak. 2004-ben több mint 60 000-en gyógyultak Kárpátalja szanatóriumaiban. A 2003-2004. évi statisztikai adatok szerint a létesítményeket elsősorban a belföldi turisták vették igénybe. Külföldről csak kevesen szálltak meg. A 2000-2004 közötti időszakban Kárpátalján nőtt a nemzetközi turistaérkezések, valamint a belföldi turizmusban résztvevők aránya, míg ugyanebben az időszakban csökkent a kiutazók aránya. Ennek eredményeként a turizmus szerkezete alapvető módosuláson ment keresztül.
Forrás: geography.hu