Németh Péter: Ajtód előtt

A kőnek válaszol a kín,
a kínnak válaszol a kő,
alagút-szájnak fut a sín,
vért hány az ordító idő.

A Jézus szavát hallod-e?
Nem-sejtett távolból, alig
kivehetőn, hajnalfele
lopózik rémült szívedig.

Vized zsír, ételed homok,
kedvesed karja pusztaság,
száműzetés az otthonod,
és nincs a földön jóbarát.

A Jézus szavát hallod-e?
Már egész hangosan dönög,
egzotikus hívózene,
mind közelebbről dübörög.

Már eljutott a küszöbig,
betöri ajtód, reng a ház,
városod, bolygód szétesik,
tetőtől talpig fényben állsz.

A Jézus szavát hallod-e?
Már hegedű, már fuvola,
már az Énekek Éneke,
már síró-nevető csoda.

Nyitókép: Pixabay

Forrás: Együtt folyóirat 2024/3