Lengyel János: bizonytalan

arcomra szállva verdes
fekete szárnyú gondolat
ha nem lehetek önmagam
égessen szégyen bűntudat

egy vagyok már a sok között
bujdosni ítélt hontalan
megbénít máris nyomorom
szép holnapom bizonytalan

az én istenem arctalan
festhet hajnal fölém eget
nem jön tőle segedelem
rám szakad a földmennyezet