Hogyan hat a szervezetre a ketogén diéta?
A ketogén diéta rákényszeríti a szervezetet arra, hogy a zsírokból nyerjen energiát, ezért sokan tartják kiváló fogyókúrás étrendnek. De mit mond róla a tudomány? A Harvard Health Publishing cikke foglalkozott részletesebben az étrenddel.
A ketogén diéta alapja az extra magas zsírtartalmú és nagyon alacsony szénhidrát-összetételű táplálkozás, lényege pedig, hogy az ilyen étrend beindítja az úgynevezett ketózis folyamatát a szervezetben. Ilyenkor a test ahelyett, hogy a megemésztett szénhidrátokból származó cukorral biztosítaná energiaszükségletét, inkább ketontesteket használ, amelyek vízoldékony molekulaként a májból és a zsírszövetek lebontásából származnak. Mindez a legtöbb esetben a súlyfelesleg csökkenését eredményezi.
Mit kelle ennie annak, aki ketogén diétára váltana?
A ketogén diétát követők nagyon kevés szénhidrátot fogyasztanak, nagyjából 20-50 grammot naponta (összehasonlításképpen: egy közepes méretű banán körülbelül 27 gramm szénhidrátot tartalmaz). A zsírbevitel azonban jóval magasabb ennél. Egy napi 2000 kalóriás étrend 165 gramm zsírt, 40 gramm szénhidrátot és 75 gramm fehérjét tartalmaz. Magas fehérjebevitel is jellemzi, de általában nem tesz különbséget a sovány fehérjetartalmú élelmiszerek és a magas telített zsírtartalmú fehérjeforrások, például a marhahús, a sertéshús és a szalonna között. Fogyaszthatóak vörös és fehér húsok, lazac, makréla, tojás, sajtok, vaj és sonkafélék is. Ügyelni kell az egészséges zsírok bevitelére, ezért olajos magvakat, avokádót, olíva- és kókuszolajat is kell fogyasztani.
A cikk ugyanakkor számos olyan veszélyre felhívja a figyelmet, amely nagyobb eséllyel érintheti a ketogén diéta követőit. Az egyik legfőbb problémát az egyoldalú táplálékbevitel jelentheti, ezen belül az, hogy az elfogyasztott ételek telített zsírokban gazdagok. A keto-diéta a „rossz” LDL-koleszterinszint emelkedésével jár, amit több kutatás összefüggésbe hozott a szívbetegségekkel. A zsírok lebontása a máj számára is fokozott munkát jelent, ami miatt megnőhez a májbetegségek kialakulásának kockázata.
Mivel a diéta jelentősen kiszorítja az étrendünkből a zöldségeket, gyümölcsöket és gabonaféléket, így tápanyaghiány alakulhat ki a szervezetünkben. Ezzel olyan fontos mikroelemek bevitele csökken, mint például a szelén, magnézium, foszfor, valamint a B- és C-vitamin. Az extrém alacsony rostbevitel székelési problémákat, aranyerességet és emésztőrendszeri zavarokat eredményezhet. A csökkent szénhidrátbevitel pedig az agy működését is negatívan befolyásolja, zavarodottság, fáradtság lehet rajtunk úrrá.
A felsorolt veszélyek miatt mindenképpen konzultáljunk egy dietetikussal az étrendünk jelentős megváltoztatása előtt, ha pedig kellemetlen tünetek lépnek fel, forduljunk mielőbb orvoshoz, és hagyjunk fel a táplálékcsoportok egyoldalú kizárásával.
Forrás: hazipatika.com