Digitális környezetszennyezés

Talán nem is gondolnánk, hogy a különböző oldalakra feltöltött irdatlan mennyiségű adat vagy a rengeteg (kéretlen) e-mail hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az adatközpontok adják az éves CO2-kibocsátás 2 százalékát. Hasznos tippek digitális szeméthalmunk csökkentésére.

A digitális környezetszennyezés egyre égetőbb probléma napjainkban. Lényege, hogy az internetre feltöltött adatoknak tárhelyet biztosító szerverek működtetése szén-dioxid-kibocsátással, valamint többnyire még fosszilis energiafogyasztással jár, így fokozva a klímaváltozást. Ugyan pontos adat nincs arra vonatkozólag, hogy az adatközpontok összesen mekkora környezeti terhelést jelentenek, az ausztrál ABC egyik műsorában elhangzott becslés szerint a világ éves szén-dioxid-kibocsátásának 2 százalékát adják, ami összhangban van a Berkeley Egyetem tanulmányával, amely szerint a világ energiafogyasztásának 1-2 százalékát a közel 100 millió szerverpark működtetésére használják.

A Greenpeace jelentése szerint 2020-ra az adatfarmok évi több mint 1034 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért lesznek felelősek, és az energiaigényük is a kétszeresére nő. A legnagyobb IT-cégek – mint például a Google és az Apple – azonban már dolgoznak azon, hogy ez a prognózis ne váljon valóra.

2,2 millió terrabyte adat – naponta!

Sajnos egyelőre szükség is van ennyi adatközpontra – sőt egyre többre – , hiszen Az IBM becslése szerint manapság 2,2 millió terrabyte adat keletkezik naponta. Eric Schmidt, a Google volt elnöke ezt a mennyiséget úgy próbálta érzékeltetni, hogy ennyi adat keletkezett a civilizáció hajnala és 2003 között – összesen. Az IDC friss Digital Universe tanulmánya szerint ez a mennyiség csak fokozódik: A jelenlegi ismeretek alapján az adatmennyiség minden két évben megduplázódik 2020-ig. Így a következő nyolc év során 40 zettabyte-nyi adatot produkál a világ, ami azt jelenti, hogy minden emberre a Földön 5200 gigabyte jut majd. A 40 zettabyte – azaz 40 billió gigabyte – becslés szerint 57-szer több mint ahány homokszem van a világ összes tengerpartján.

Egy nap alatt 300 millió fotót töltünk fel a Facebook-ra

És hogy honnan származik ez a hatalmas mennyiség? Például a fényképekből, amelyek – köszönhetően az egyre nagyobb felbontású kamerával rendelkező gépeknek és okostelefonoknak – egyre nagyobb helyet foglalnak – mind a számítógépünkön, mind pedig az interneten. 2011-ben 360 milliárd kép készült, amit tárolunk, feltöltünk, megosztunk és archiválunk. Egyre népszerűbbek a képmegosztó szolgáltatások is: 2011-ben percenként 3125 képet töltöttünk fel a Flickr-re, még a legnagyobb „fotótárba”, a Facebook-ra naponta 300 milliót (eddig összesen mintegy 300 milliárdot).
A legnépszerűbb közösségi oldal emellett napi 2,7 milliárd like-ot, 2,5 milliárd megosztást is „termel” – és minden egyes nap 500 terrabyte-nyi adattal bővül az oldal.

A kulcs pedig – mint az élet területén – itt is a tudatosságban és a mértékletességben van: nem biztos, hogy szükséges a nyaralásról fejenként 500 darab fotót készíteni (talán emlékszünk még, mekkora kincs volt korábban az a 24 vagy 36 filmkocka, mennyivel megfontoltabban kattingattunk…). Ha pedig úgy döntünk, hogy élményeinket megosztjuk ismerőseinkkel is, a képeket igyekezzünk jól válogatni és lekicsinyíteni, és így tölteni fel valamelyik képmegosztóra.

1 karakter – 1 byte…
Több mint 200 millió e-mail kering a világban – percenként, ráadásul valószínűleg ezek a levelek megtalálhatók a küldőnél és a címzettnél egyaránt. Tehát az már kétszer annyi. A nagy e-mail-szolgáltatók (Gmail, Hotmail, Yahoo mail) úgynevezett redundáns szervereket használnak, ami azt jelenti, hogy minden adat egyszerre legalább két külön adatközpontban lévő szerverre mentődik.

A másik dolog tehát, amit tehetünk, az a leveleink kordában tartása: leiratkozás a nem olvasott levelezőlistákról, lényegre törő üzenetek küldése (1 karakter=1 byte!), és a már nem releváns vagy kéretlen e-mailek minél hamarabb történő eltávolítása fiókunkból. Ha a válaszlevélből töröljük az előzményt, azzal is rengeteget „spórolhatunk”.

Tudatos böngészés
Tavaly egy átlagos internetező felnőtt napi 207 percet töltött a világhálón. Persze, mondhatnánk, hogy e helyett inkább olvassanak könyvet vagy újságot – de akkor meg felmerül az e miatt kivágott fák érve, ami tényleg ugyanolyan komoly probléma. Az internetezés közben azonban néhány „szabály” betartása zöldítheti tevékenységünket. Már a megfelelő böngésző kiválasztása is fontos: Windows 8 alatt az Internet Explorer 10-et, Mac-hez a Safarit ajánlják, androidos okostelefonokon pedig az Opera Mini teljesít a leghatékonyabban.
Ha információt keresünk vagy csak szörfölünk, figyeljünk arra, hogy ne nyissunk meg egyszerre túl sok oldal, hiszen nem csak az idő megy el vele, de közben az adatok is feleslegesen „pattognak” oda vissza a szerver és a böngészőnk között, ez különösen igaz a videós tartalmak esetében.

Forrás: ecolounge.hu/greenfo.hu