Projektoktatás a fenntarthatóság pedagógiájában

Április 24-én került sor a Tavaszi Módszertani Napok Beregszászban (2025.04.9-30.) programsorozat újabb állomására a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatában.

A „Projektalapú oktatás a kémia- és biológiaórákon a középfokú oktatásban”tematikában megrendezett gyakorlati-módszertani szemináriumon/tréningen 26 kémia- és biológiatanár vett részt Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiból.

A rendezvény kiemelt, központi programeleme a „Fenntarthatóság és környezetvédelem” tematikája volt.

A rendezvényen résztvevő pedagógusokat Gabóda Béla (tagozatvezető, Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata) köszöntette, kiemelve az oktatás fontosságát, hogy a tanulók megismerjék a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos dilemmákat, komplex képet kapjanak a világ globális környezeti problémáiról és azok okairól, következményeiről, kritikus szemlélettel tekintsenek a globális folyamatokra. Kiemelt feladatként kell kezelni, hogy a tanulók azonosítsák a Földet fenyegető globális környezeti hatásokat, elgondolkodjanak a lehetséges megoldásaikon, és felelős hozzáállás alakuljon ki bennük.

A rövid bevezető után dr. Kohut Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kémia és Biológia Tanszékének tanszékvezető docense „A környezeti nevelés és a fenntarthatóság” c. előadásában részletesen kifejtette, hogy „a környezeti nevelés egy folyamat, amelyben olyan világnemzedék nevelkedik fel, amely ismeri legtágabb környezetét is, törődik azzal, valamint annak problémáival. Ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásain és az újabbak megelőzésén” (Tbiliszi Nyilatkozat, 1976). A környezeti nevelés fogalma komplex módon kiterjed a természeti, mesterséges (ember által alkotott) és társadalmi környezetre egyaránt. A környezeti nevelés célja a pedagógia eszközeivel hozzájárulni az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat, egyensúly megváltozásának megelőzéséhez, helyreállításához, a környezettudatos gondolkodás és magatartás alakítása, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Feladata a környezettudatos szemlélet formálása, készségek, jártasságok, pozitív attitűdök alakítása. Értéket közvetítve gazdagítja a gyermekek személyiségét. Fontos szerepet tölt be a természeti értékek megőrzésében. Rendszerszemléletű gondolkodásmódot igényel, amelyben a környezet integrált rendszerként, azaz egyidejűleg egységes egészként és részekből állóként van jelen.

A tanszékvezető asszony prezentációjában továbbá kitért a fenntarthatóság pedagógiájára, annak oktatási törekvéseire napjainkban, mint az egész életen át tartó tanulás fontosságára, az interdiszciplináris megközelítésre, a rendszerben történő és kritikai gondolkodás fejlesztésére, az együttműködés és társas készségek szükségességére, a multikulturális perspektívák pedagógiai kezelésére és a pedagógusok kompetenciáinak fejlesztésére. Az előadó kiemelte, hogy a környezeti nevelés komplex, rendszerszemléletű, élethosszig tartó, lokális és globális egyszerre, előremutató és tevékenységre orientált.

Az előadás záró részében a résztvevő pedagógusok megismerkedhettek a természetvédelmi táborok és erdei iskolák kiemelt szerepével a környezeti nevelésben.

Az előadáshoz szervesen kapcsolódott Simon Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképző Intézetének biológiatanára által tartott interaktív bemutató foglalkozás a fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tejföl piacán. A rövid felvezető előadás után a résztvevő pedagógusok először a jód és keményítő színreakciója alapján vizsgálták a kárpátaljai üzletekben kapható 14 féle tejföl keménytőtartalmát. Ha a kiválasztott mintákra (tiszta tejfölre) alkoholos jódoldatot csepegtetünk, az eredetileg barna színű jódoldat sötétkékre színeződik. Ennek oka, hogy a keményítő a jóddal mélykék színű adszorpciós vegyületet képez. Ez a reakció kis mennyiségű keményítő kimutatására is alkalmas.

A jód oxigéntartalmú oldószerekben barna színnel oldódik, mert elektronszerkezetét kis mértékben a környezet is befolyásolja. A keményítő amilózhélixének belsejébe pontosan befér a jódmolekula. Ebben az új környezetben gyenge van der Waals vonzás rögzíti őket, ez hatással van az elektronszerkezetre és az elnyelt fény hullámhosszára, tehát arra a színre, amit mi látunk.

A gyakorlati foglalkozás második részében a pedagógusok mikroszkópos vizsgálat segítségével tanulmányozták a kiválasztott tejfölök szerkezeti felépítését, párhuzamot vonva az előbbi kísérletben tapasztalt elszíneződésekkel.

A módszertani rendezvény záró részében a résztvevő pedagógusok tréningfoglalkozáson vehették részt Gabóda Béla irányításával a „Projektoktatás a fenntarthatóság pedagógiájában” tematikában.

A tapasztalati foglalkozáson résztvevők a „Projektalapú tanulás – projektmódszer, projektoktatás” tematikában előadást hallgathattak meg, majd ezután csoportbontásban a „Fenntartható fejlődés – szemléletmódok” projekt keretén belül változatos tevékenységeket végezve tematikus projektfeladatokat oldhattak meg:

1. csoport: Energiafelhasználás (megújuló vagy fosszilis energiaforrások, atomenergia, energiatárolás, nem konvencionális nyersanyagkészletek, globális energiapiacból adódó függőség, kvótakereskedelem, lakossági energiatermelés stb.)
2. csoport: A fogyasztói oldal (fogyasztó társadalom, túlfogyasztás, újrahasznosítás, csomagolásmentes boltok, zero waste életmód, jólét vagy jóllét stb.)
3. csoport: Közlekedés (áruszállítás: import/export, (túl)turizmus, karbonsemlegesség, elektromos járművek, sharing rendszerek, közösségi közlekedés, önvezető járművek stb.)
4. csoport: Élelmiszertermelés (globális húsipar, pálmaolaj, biogazdálkodás, fenntartható öntözési rendszerek, fairtrade, helyi gazdálkodás – ellátási láncok, élelmiszerhulladék stb.)
5. csoport: A gazdasági oldal (körforgásos gazdaság, „zöldre mosás”, nyersanyag-gazdálkodás – másodlagos nyersanyagok, zöld marketing stb.) tematikákban.

Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata