Vasárnapi üzenet: „Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, …” (Lk 14,11)

„Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki pedig magát megalázza, az felmagasztaltatik.” (Lk 14,11)

A mai vasárnapon a Római Katolikus Egyház a Lukács evangéliumából (Lk 14, 1.7-14) olvas egy részletet, ahol Jézus betér egy vezető farizeus házába. Megfigyelte, hogyan keresi mindenki a főhelyeket. Általános tanítást ad a keresztény magatartásról. Amikor lakodalomba hívnak, ne ülj az első helyre. Mert ha nálad előkelőbbet is meghívtak, odajön az, aki téged és őt is meghívta, és ezt mondja neked: „Add át a helyedet!” És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát meghívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd, aki meghívott, és ezt mondja neked: „Barátom, menj följebb!” Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt. „Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki pedig magát megalázza, az felmagasztaltatik.” (Lk 14,11).

Jézus az elsőbbségre való törtetést ítéli el, ahol az ember csak önmagára gondol, önmagát állítja előtérbe másokkal szemben. Az embert az Isten elé állítja és arra világit rá, hogy Isten másként értékeli az embert és cselekedeteit, mint a világ. Az igazi elsőbbség vagy nagyság nem abban van, hogy mások elé kerülünk, hanem hogy másokért élünk. Az utolsó vacsorán Jézus a saját életét állítja a tanítványok elé. „Mert ki a nagyobb: az, aki az asztalnál ül, vagy az, aki felszolgál? Nem az, aki az asztalnál ül? Én mégis úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál.” (Lk 22,27).

A szolgálat nagyobb, mint kiszolgáltnak lenni. Az emberi életben nem természetszerűen érvényesülő norma ez, hanem Isten országának a mércéje.