Vasárnapi üzenet

„Azután megjelent neki az Úr Mamré tölgyesében, amikor a déli hőség idején a sátor bejáratában üldögélt. Fölemelte tekintetét, és látta, hogy három férfi áll előtte. Amint meglátta őket, eléjük futott a sátor bejáratától, földre borult. […] Azután ezt kérdezték tőle: »Hol van Sára, a feleséged?« Ő így felelt: »Itt, a sátorban.« Egyikük azt mondta: »Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és feleségednek, Sárának akkor már fia lesz!« Sára közben ott hallgatódzott a háta mögött a sátor bejáratánál. Ábrahám és Sára élemedett korú öregek voltak, és Sáránál már megszűnt a női életfolyamat. Sára nevetett magában, és azt gondolta: »Miután megvénültem, lehet-e még gyönyörben részem? Meg az uram is öreg!« De az Úr megkérdezte Ábrahámot: »Miért nevetett Sára, és miért mondta: ’Ugyan hogy szülhetnék öreg létemre?’ Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.«”      

1 Mózes 18, 1–2; 9–14

Ábrahámnak nem mindennapi istenélményben van része. Most nem látomáson keresztül szólítja meg őt Isten, hanem mondhatni, személyesen keresi föl, miközben ő Mamré tölgyesénél sátorozik. A déli hőség idején a sátor bejáratánál üldögél, amikor meglátja, hogy három férfi közeledik felé. Az akkori szokásoknak eleget téve méltósággal üdvözli őket, és gyorsan gondoskodik arról, hogy illendően megvendégelje a különös vándorokat. Azonban csakhamar nyilvánvalóvá válik, hogy nem egyszerű vándorokat látott vendégül. Talán hihetetlennek tűnik, de maga Isten keresi fel az Ő választott szolgáját.

Mielőtt azt mondanánk, hogy ez mese habbal, gondoljuk végig, hogy Jézus Krisztusban ugyanilyen módon jött közel hozzánk az Isten. Sőt, az nem csupán néhány rövid óra volt, nemcsak néhányan látták és hallották őt, hanem több ezren. Ha ezt hittel el tudjuk fogadni, akkor ez a történet sem lesz megfoghatatlanná számunkra. Jézus maga mondta: „Aki engem lát, látja az Atyát” (János 14,9). Tehát mégsem olyan elképzelhetetlen, hogy Ábrahám találkozott vele. Minthogy az is valóság, hogy vele ma is van lehetőség a találkozásra. Ő ma is jön felénk, keres minket, szívünkhöz szól. De vajon fogadjuk-e Őt olyan udvariassággal, alázattal, mint Ábrahám tette? Aki befogadta Őt, és bőséges asztalt terített elé.

Amit fontos meglátni a történetben, hogy az Úr céllal érkezik. Ha eddig nem hitt volna Ábrahám, vagy meggyengült volna hitében, most konkrétan azt mondja neki Isten: „Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és feleségednek, Sárának akkor már fia lesz!” Sára ezt épp úgy kinevette most, mint korábban Ábrahám. Emberileg nézve valóban lehetetlennek tűnik ez az ígéret, hiszen ezt a Szentírás is megerősíti, amikor azt olvassuk, hogy „Sáránál már megszűnt a női életfolyamat”. Igen ám, csakhogy más a helyzet, ha az a valaki teszi az ígéretet, akinek szavára előállt a teremtett világ. Neki elég volt annyit mondani, hogy legyen, és lett. Akkor miért is lenne nehéz számára megnyitni egy 90 éves asszony méhét? Tudom, mindez még ma is furán hangzik, és aki ezt nem hiszi, az valóban csak jót nevet rajta, de én mégis elhiszem. Nekem nem kellenek észérvek, nem kell racionális magyarázat. Én hiszek a csodák Istenében, aki az előző fejezetben így mutatkozott be Ábrahámnak: „Én vagyok a mindenható Isten.” S aki mindenható, az nem ismer lehetetlent. Ezért sohasem lehet olyan kilátástalan az életem, hogy Ő ne találjon megoldást a problémáimra. Mert problémája ugyan minden embernek van, de nem minden embernek van olyan hite, hogy magát a mindenható Isten kezére bízza. Ma csak arra tudlak bátorítani téged, hogy higgy a lehetetlenben is, ha Ő megígérte. Ne kételkedj egy percig sem abban a szóban, amelyet Ő mondott ki, még akkor sem, ha mások őrültnek tartanak érte. Nehogy kimaradj a csodából! Kívánom, hogy lásd meg, mily nagy terve van veled az Úrnak. Ámen.

Ima: Uram, te a csodák Istene vagy, előtted nincs lehetetlen. Az igéretek beteljesülésére várakozni ugyan nagyon nehéz, de én mégis ragaszkodom ahhoz, hogy te nem változtatod meg kimondott szavadat. Hiszem, hogy az én életemre nézve is csodálatos terved van. Nem bánom azt sem, ha mások ezért a hitért megvetnek, gúny tárgyává tesznek, mert tudom, hogy a végén is csak nálad leszek. Így fogadd az én szívemet ma kegyelmesen, és engedd, hogy életem csak neked szenteljem. Ámen.     

  Barta Attila fornosi lelkipásztor

Forrás: karpataljalap.net