2024-ben Magyarország volt Kárpátalja legfőbb kereskedelmi partnere
Kárpátalja társadalmi, gazdasági és területi folyamatairól tartott előadást Beregszászban dr. Bacsó Róbert, a Planning4U projekt első képzési alkalmán. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Számvitel és Auditálás Tanszék tanszékvezetője a megye gazdasági szerkezetének átalakulásáról, a vállalkozói szféráról és a közigazgatási reform Kárpátaljára gyakorolt hatásáról beszélt.
Mint elhangzott,
Kárpátalja a 13. helyen áll Ukrajnában a közvetlen beruházások terén, amely 372,6 millió dollárt, azaz egy főre levetítve 299,4 dollárt jelent.
Kárpátalján jelenleg 49 ország befektetői vannak jelen. Ebből az első tíz ország teszi ki a befektetők 92%-át. Ágazatilag az ipar dominál leginkább (84,1%), ezt követi a nagy- és kiskereskedelem és a járműjavítás (5,4%), valamint az ingatlanügyek (4,5%). A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat mindössze 0,6%-ot, míg az egészségügyi és szociális támogatások ettől is kevesebbet, 0,5%-ot tesz ki.
A közvetlen beruházások országonkénti eloszlásának 2024-es mutatói szerint a top 5 országban Ciprus (49,8%-os részesedéssel), Ausztria (13,0%-os részesedéssel), Hollandia (9,7%-os részesedéssel), Németország (6,4%-os részesedéssel) és Magyarország (4,4%-os részesedéssel) állt.
Kárpátalja legfőbb kereskedelmi partnere tavaly Magyarország (25,0%), Németország (14,5%), Kína (11,4%) és Csehország (9,5%) voltak. Ezt követte Olaszország 6,0%-kal, Lengyelország 4,4%-kal, Ausztria 4,0%-kal, Szlovákia 3,5%-kal, Románia 2,8%-kal, Hollandia 1,6%-kal, Franciaország és Svájc egyenlően 1,5-1,5%-kal, illetve Tajvan is jelen van, 1,3%-kal.
Kárpátalja ágazati szerkezetében a feldolgozóipar teszi ki a legnagyobb hányadost, 64,8%-kal. Ezt követi a villamosenergia- és gázszolgáltatás 32,3%-kal. A maradékot a vízszolgáltatás és vízelvezetés (1,7%), illetve a bányászat (1,2%) teszi ki.
Bacsó Róbert elmondta, hogy
Kárpátalján működik az Ukrajnából áttelepült cégek 14%-a, 2024-ben ez 288 vállalkozást jelentett.
A közigazgatási reform kapcsán kiemelte: a tanulmányok azt mutatják, hogy „a decentralizáció hozzájárul a helyi költségvetések növekedéséhez, a kormányzás minőségének javulásához és a helyi hatóságok döntéseiért való fokozott elszámoltathatóságához”. A pénzügyi decentralizációnak köszönhetően nőtt a helyi önkormányzatok autonómiája a költségvetés felhasználásának területén.
Nyitókép: Kárpátalja.ma