Nyelvhasználat a közéletben
Bevezető – a program céljai és háttere
Ez a cikksorozat a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” című, EU-társfinanszírozású program keretében készül, amelynek angol címe Cross-border Language Accessibility in Public Life.
A projekt 2025. január 1. és december 31. között valósul meg, vezető partnere a Tisza Európai Területi Társulás, kárpátaljai szakmai partnere „A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért” Jótékonysági Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Pro Cultura Subcarpathica Civil Szervezet és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, romániai partnere pedig az Identitás Alapítvány.
A program célja a határ menti térség – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár és Kárpátalja megyék – nyelvi hozzáférhetőségének fejlesztése a közélet, gazdaság, kultúra, turizmus területén.
A program a többnyelvűséggel, annak akadálymentesítésével foglalkozik, felhívja a figyelmet ennek fontosságára.
A program keretein belül publikációk és kiadványok készülnek, melyeket a partnerek honlapján és közösségi platformjain helyeznek el. Illetve rövid összefoglalók, amelyek közérthető formában magyarázzák a nyelvhasználat jogalapját és annak kihasználását.
A program része a „A jogász válaszol” sorozat is, amely öt kiemelt problémakört jár körül: nyelvhasználat, polgári jogi kérdések, munkajog, fogyasztóvédelem és online ügyintézés.
Az ukrán nyelvpolitika az elmúlt több mint harminc évben sok fordulatot vett. A többnyelvűség mindig is jelen volt a megyében, viszont a kisebbségi nyelvhasználat jogalapja – így a magyar nyelv közéleti jelenléte is – sosem volt állandó: a szabályozást mindig befolyásolta a politikai helyzet, a nemzetközi kapcsolatok és az ország biztonsági helyzete. A kisebbségi nyelvhasználat mai fő szabályai:
A 2022-es, majd 2023–2024-ben módosított kisebbségi törvény rögzíti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait:
- Nyelvhasználat a mindennapokban, közéletben: a kisebbségi nyelv szabadon használható magánéletben, kulturális és közösségi eseményeken, a helyi médiában és kiadványokban.
- Települési szintű jogok: ahol a kisebbség aránya eléri a 10%-ot (hagyományos jelenlét) vagy 15%-ot (jelentős rész), az önkormányzat dönthet kétnyelvű hivatalos feliratok, közérdekű tájékoztatás, választási kampányanyagok, reklámok, valamint hivatalos kommunikáció engedélyezéséről.
- Oktatás: az állami iskolákban az ukrán nyelv kötelező, de a törvény keretei között kisebbségi nyelvű oktatás is lehetséges. Magániskolákban szabadon választható a tanítás nyelve, ha nem kapnak állami támogatást.
- Kultúra és média: a kisebbségi nyelveken megjelenő könyvek, sajtótermékek és kulturális programok állami támogatásban is részesülhetnek. A veszélyeztetett nyelvek külön védelmet élveznek.
- Kétnyelvű feliratok és információk, reklámanyagok: közterületi táblák, hivatali feliratok, topográfiai információk és egyéb köztéri szövegek kétnyelvű megjelenítése engedélyezhető, ha erről a helyi önkormányzat dönt.
Miért fontos mindez a közösségnek?
A törvények nem automatikusan érvényesülnek, hanem helyi döntések szükségesek ahhoz, hogy egy településen ténylegesen kétnyelvű legyen a közigazgatás, a feliratozás vagy a közérdekű tájékoztatás.
Ezért a helyi közösségek, önkormányzatok és civil szervezetek aktív szerepvállalása nélkül a jogok csak papíron léteznek.
A sorozat következő részeiben részletesen bemutatjuk, milyen konkrét lépések szükségesek ahhoz, hogy egy településen érvényre jussanak a kisebbségi nyelvi jogok, és milyen buktatókkal kell számolni a gyakorlatban, milyen konkrét lépések kellenek kétnyelvű ügyintézés bevezetéséhez, és milyen gyakorlati példák, jó megoldások léteznek a térségben.
A Language APL program az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia –Románia–Ukrajna Program 2021–2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Tóth Tünde
Nyitókép: illusztráció, forrás: Pixabay