Németország a határellenőrzés szigorítása mellett döntött a migráció megfékezése érdekében
Tíz évvel a menekültválság után Németország radikálisan szigorítja a határellenőrzést és a migrációs szabályokat. A döntésben nagy szerepe van annak, hogy a német kormánypártok meg akarják állítani az Alternatíva Németországért párt (AfD) további erősödését, azonban a német választók bizalmának a visszanyeréséhez a mostani intézkedések önmagukban kevesek lesznek.
Tíz évvel a 2015-ös migrációs válság után Németország most a fékre lép és vissza akarja fogni a bevándorlást. Friedrich Merz kancellár kormánya és Alexander Dobrindt belügyminiszter nemcsak fenntartja, hanem határozatlan ideig meghosszabbítja a tavaly bevezetett, eredetileg ideiglenesként meghirdetett határellenőrzéseket.
A hivatalos indoklás szerint erre mindaddig szükség lesz, amíg az Európai Unió külső határvédelme nem működik teljes kapacitással – ami belátható időn belül aligha következik be. A szigorítások mögött nem csupán biztonsági megfontolások állnak. Az év eleji választási kampányt súlyos, menekültekhez vagy más külföldiekhez köthető támadások rázták meg, amelyben tényektől nem függetlenül a jobboldali AfD rekordmagas, 20 százalékot meghaladó eredményt ért el.
Az AfD a választások óta Németország legnépszerűbb pártjává vált, Merz kancellár pedig most az eszközöket keresi, amellyel megállíthatja az AfD erősödését.
A kancellár már többször kifejtette, hogy azért is szükséges bevándorlási rendszer szigorítása, hogy meg tudják akadályozni az AfD növekedését.
Merz és Dobrindt most attól remélik a politikai kezdeményezés visszanyerését, hogy a határon napi 14 ezer szövetségi rendőr szűri az érkezőket, és a legtöbb menedékkérőt már az átlépésnél visszafordítják. Május óta több mint 9 ezer embert küldtek vissza, főként Afganisztánból, Algériából, Eritreából és Szomáliából érkezőket.
A keményebb irányvonal látványos eleme a bűncselekményekért elítélt menedékkérők kitoloncolása a tálib uralta Afganisztánba és a háború sújtotta Szíriába – ez utóbbi esetében már a deportálások előkészítése is folyik.
Emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty International, élesen bírálják a lépést azzal érvelve, hogy Kabulban a jogtalan kivégzések és kínzások mindennaposak.
A német politikai elemzők közül többen kétségbe vonják, hogy a szigor önmagában gyengítené az AfD-t. Timo Lochocki politológus szerint a választók számára nem annyira a tényleges intézkedések, mint inkább a kormány iránti bizalom a döntő. A CDU/CSU az elmúlt évtizedben többször ígért kemény fellépést, ám ezt nem tudta teljesíteni – vagy a saját soraiban ülő képviselők, vagy koalíciós partnerek ellenállásán buktak el a korábbi a tervek.
A legrosszabb forgatókönyv a kormánypártok (CDU/CSU és SPD) számára az lenne, ha a mostani határvédelmi intézkedéseket a bíróságok nem engedélyeznék, mert ez újabb százalékokat hozhatna az AfD-nek.
A helyzet azért is ellentmondásos, mert miközben a kormány a szigorításokkal a közbiztonság helyzetét javítaná, addig Németország egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzd, különösen a képzett munkaerő esetében. Ortodox német szakértők szerint a megoldás kulcsa a magasan képzett bevándorlók felé való nyitás lehet.
Merz kancellárnak a szigorítás mellett újfajta kommunikációra, működő integrációra és meggyőzőbb gazdasági teljesítményre lenne szüksége – különben a tíz év késéssel végrehajtott szigorítás legfeljebb látványelem marad, miközben a német polgárok nem érzékelnek valódi megoldásokat.
Forrás: hirado.hu