A nap verse: Demjén Miklós: Alkony

Nő a csönd. Nő, mint a dudva.

Nem fél. Jól érzi vállamon magát:

az út porában tűnődve

kapirgál a napsugár.

Dúdol a csend. Unalmában

elfúj egy lámpavirágot

virrasztanak tiszta

menyasszony-akácok.

Bóbiskol a falu. Válláról

elszállt a gond, mint a fecske.

Telt tőggyel, szuszogva

hazaballag az este.

Forrás: senyo.hu