Nyolcvan éve ért véget a második világháború
Nyolcvan éve, 1945. szeptember 2-án írta alá Japán a feltétel nélküli kapitulációról szóló megállapodást a Tokiói-öbölben horgonyzó amerikai Missouri csatahajó fedélzetén. Ezzel a csendes-óceáni hadszíntéren is véget ért a második világháború.
A második világháború a csendes-óceáni hadszíntéren 1941. december 7-én kezdődött meg, amikor Japán hadüzenet nélkül megtámadta az Egyesült Államokat. A támadással súlyos károkat okozott a Pearl Harbor-i támaszponton horgonyzó amerikai flottának. Azonban annak kulcsfontosságú egységei, a repülőgép-hordozók sértetlenek maradtak.
A japán haderő a következő hónapokban szinte akadálytalanul robogott előre. Behatolt Burmába, elfoglalta Szingapúrt, a Fülöp-szigeteket, Holland-Indiát, már Ausztráliát fenyegette. S úgy látszott, hogy karnyújtásnyira van a „Nagy Kelet-Ázsiai Közös Jóléti Övezetnek” nevezett birodalom létrejötte.
Az amerikaiak csak 1942 májusában, az Ausztráliához közeli korall-tengeri csatában tudták feltartóztatni a japánokat, akik egy hónappal később a Midway-szigeteknél akarták megsemmisíteni a maradék amerikai flottát. A csata valóban fordulópontnak bizonyult. Az amerikaiak még szerintük is hihetetlen győzelmet arattak, négy japán anyahajót semmisítettek meg és átvették a kezdeményezést.
A japánok hiába harcoltak önfeláldozó megszállottsággal, ellenfelük nyomasztó anyagi és létszámbeli fölényével szemben tehetetlennek bizonyultak, védelemre kellett berendezkedniük. Jellemző, hogy amíg a japánok a háború alatt tíz repülőgép-hordozó hajójuk mellé újabb 18 darabot építettek, addig az Egyesült Államok tízszer annyit, 120-at. Az amerikai hadvezetés a „szigetről szigetre ugrás” stratégiáját követte. Az elfoglalt szigeteken nem bajlódtak a védők teljes felszámolásával, repülőteret építettek, s nyomultak tovább.
A japán flotta 1944 októberében minden idők legnagyobb tengeri csatájában, a Fülöp-szigetek mellett vereséget szenvedett és lényegében megsemmisült. A délnyugati csendes-óceáni szigeteken és Indonéziában még harcoló japán erőket pedig az amerikaiak elszigetelték. Az akkor már másfél millió katonát számláló, 25 ezer repülőgépet, hatalmas flottát felvonultató amerikai hadsereg előtt nyitva állt az út a japán anyaszigetek felé. Az utolsó védvonalnak számító, erődnek kiépített Okinavát hatalmas véráldozatok árán 1945 áprilisára foglalták el.
Miután Európában 1945. május 9-én a német fegyverletétellel véget értek a harcok, a három szövetséges antifasiszta nagyhatalom, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia vezetői július 26-án, potsdami értekezletükön, Japánt is feltétel nélküli megadásra szólították fel. A tokiói vezetés abban reménykedett, hogy a háború elhúzódása esetén kompromisszumos békével megtarthatja az elfoglalt területek egy részét, s nem adott érdemi választ.
Az amerikaiak augusztus 6-án Hirosima, majd 9-én Nagaszaki ellen is bevetették az atombombát. Augusztus 8-án pedig a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak.
A helyzet reménytelenségét látva a korábban az utolsó csepp vérig tartó harcot hirdető császári konferencia augusztus 14-én beleegyezett a megadásba. Ezt másnap Hirohito császár előre felvett rádióbeszédben jelentette be. A japán lakosságot nemcsak a döntés sokkolta, hanem az is, hogy először hallhatták az addig istenként tisztelt uralkodó hangját. Igaz, mondandóját csak nehezen értették meg, mert az a hivatalos udvari nyelven hangzott el.
A megadásról szóló okmányt 1945. szeptember 2-án írták alá a Tokiói-öbölben horgonyzó amerikai Missouri csatahajó fedélzetén.
A kapituláció után az új kormányfő Higasikuni Naruhiko herceg (az egyetlen a császári családból származó, és a legrövidebb ideig hivatalban lévő japán miniszterelnök) lett. A lényegi hatalmat viszont MacArthur „sógun” gyakorolta, ő vezényelte le a szigetország demokratizálását. A japán háborús főbűnösöket 1948-ban a nürnbergihez hasonló perben halálra ítélték és kivégezték, de Hirohito császár a trónján maradhatott.
Japán és az Egyesült Államok között formálisan 1951. szeptember 8-án, a békeszerződés aláírásával szűnt meg a hadiállapot. A Szovjetunió és Japán csak 1956-ban, közös nyilatkozatban nyilvánította hivatalosan lezártnak a háborút. Azonban a két fél (illetve 1992-től a Szovjetunió jogutódjának számító Oroszország) a Kuril-szigetek körüli területi vita miatt azóta sem kötött békeszerződést.
A második világháború volt a történelem eddigi legnagyobb fegyveres konfliktusa, amelyben 61 ország vett részt, közülük 40 vált tartósan hadszíntérré. Becslések szerint az első totális háborúban mintegy 75 millió ember halt meg, kétharmaduk polgári személy volt, a mérhetetlen emberi szenvedés mellett az anyagi veszteségek is nehezen becsülhetők.
Forrás: hirado.hu
(Nyitókép: Japán katonák kúsznak megrongált szovjet páncélozott járművek előtt. A fotót 1939-ben közölte a japán állami hírügynökség (Forrás: Wikimedia Commons)